BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyugdíj: "Találgatni lehet, hogy mi a kormány terve a pénzzel"

A pénzforgalmi egyenleg mindenképpen javul a magánpénztárakhoz való befizetések ideiglenes megszüntetésével, ám a maastrichti elszámolás szerinti hiány nem biztos.

A magyar kormány havi 30 milliárd forintot takarít meg azzal, hogy megszünteti a magánpénztári befizetések folyósítását a nyugdíjkasszákhoz: ez a tavalyi évben 360 milliárd forintos tétel volt (ami ebben az évben minden bizonnyal nagyobb összegre rúg majd). Az intézkedés minden tényező változatlansága mellett javítja a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét, ám az ESA-hiányt (maastrichti számítási módszer szerinti költségvetési hiány) nem biztos.

Az Európai Unió a jelenlegi állás szerint nem fogadná el hiánycsökkentő lépésként a nyugdíjreformtól való visszalépést: kilenc ország még augusztusban fordult az EU-hoz, hogy módosítsák a hiányszámítási módszert úgy, hogy a nyugdíjreformból adódó deficitet elszámolhassák.

Az unió csak részben „fogadta el” az országok kérését: öt éven át, csökkenő ütemben elszámolhatják a reformországok az ebből fakadó költségeket, de csak akkor, ha fegyelmezett fiskális politikát folytatnak, s a reform miatt áll a költségvetési deficit a 3 százalékos EU-s cél felett.

Az Európai Unió azon országok esetében, akik visszalépnek a reformtól, csökkenti a költségvetési hiánycélra vonatkozó követelésének maximális határát, vagyis a 3 százalékos GDP-arányos hiányt.

A nyugdíjreform bevezetése után elszámolható volt a kiesés, csökkenő ütemben, majd a kedvezmény megszűnt. Az EU újra egy hasonló rendszerben gondolkodik, ám bizonyos: öt év alatt nem térül meg a nyugdíjreform.

Az ESA-hiány az, ami számít, ezt nézi a piac – mondta Barta György, a CIB Bank elemzője. Ám 2010-ben és 2009-ben teljesíthető a kormány 3,8 illetve 3 százalékos deficitvállalása a bejelentett intézkedésekkel – húzta alá az elemző.

„Találgatni lehet, hogy mi a kormány terve a pénzzel, és vissza kell e fizetni” – folytatta Barta -, de bármi is lesz: a válságadók még 2012-ben is befolynak a költségvetésbe, ezekkel az összegekkel lehet számolni. A nagy kérdés az, hogy a válságadók kifutása után mi lesz, ugyanis akkor tetőznek az állam törlesztési kötelezettségei. A növekedés nem biztos, hogy 2013-ra elég lesz az adósság törlesztéshez. Kérdés, hogy a jelenlegi intézkedések helyére mit tervez a kormány – mondta az elemző.

Bizonytalansági tényező, hogy vissza kell-e fizetni a nyugdíjkasszáknak a pénzeket, erről csak spekulálni lehet. A kormány arra számít, hogy sokan visszalépnek az állami pillérbe – hangsúlyozta Barta György.

A kormány a növekedésben bízik: egyelőre nem tudhatjuk, hogy lesznek-e strukturális reformok, melyek javítanák a potenciális növekedést – nyilatkozta lapunknak az elemző. Hozzátette: utalt strukturális reformokra a kormány, még ha most nem is jöttek elő ilyen konkrét javaslatokkal, de lehet számítani az egészségügy, az oktatás és a munkaerőpiac reformjára.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke a Stabilitási Pénztárszövetség konferenciáján elmondta: az EU elszámolási rendszere használhatatlan. Véleménye szerint a szabályok „nem túl szigorúak, hanem inkonzisztensek”.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.