A magyar kormány havi 30 milliárd forintot takarít meg azzal, hogy megszünteti a magánpénztári befizetések folyósítását a nyugdíjkasszákhoz: ez a tavalyi évben 360 milliárd forintos tétel volt (ami ebben az évben minden bizonnyal nagyobb összegre rúg majd). Az intézkedés minden tényező változatlansága mellett javítja a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét, ám az ESA-hiányt (maastrichti számítási módszer szerinti költségvetési hiány) nem biztos.
Az Európai Unió a jelenlegi állás szerint nem fogadná el hiánycsökkentő lépésként a nyugdíjreformtól való visszalépést: kilenc ország még augusztusban fordult az EU-hoz, hogy módosítsák a hiányszámítási módszert úgy, hogy a nyugdíjreformból adódó deficitet elszámolhassák.
Az unió csak részben „fogadta el” az országok kérését: öt éven át, csökkenő ütemben elszámolhatják a reformországok az ebből fakadó költségeket, de csak akkor, ha fegyelmezett fiskális politikát folytatnak, s a reform miatt áll a költségvetési deficit a 3 százalékos EU-s cél felett.
Az Európai Unió azon országok esetében, akik visszalépnek a reformtól, csökkenti a költségvetési hiánycélra vonatkozó követelésének maximális határát, vagyis a 3 százalékos GDP-arányos hiányt.
A nyugdíjreform bevezetése után elszámolható volt a kiesés, csökkenő ütemben, majd a kedvezmény megszűnt. Az EU újra egy hasonló rendszerben gondolkodik, ám bizonyos: öt év alatt nem térül meg a nyugdíjreform.
Az ESA-hiány az, ami számít, ezt nézi a piac – mondta Barta György, a CIB Bank elemzője. Ám 2010-ben és 2009-ben teljesíthető a kormány 3,8 illetve 3 százalékos deficitvállalása a bejelentett intézkedésekkel – húzta alá az elemző.
„Találgatni lehet, hogy mi a kormány terve a pénzzel, és vissza kell e fizetni” – folytatta Barta -, de bármi is lesz: a válságadók még 2012-ben is befolynak a költségvetésbe, ezekkel az összegekkel lehet számolni. A nagy kérdés az, hogy a válságadók kifutása után mi lesz, ugyanis akkor tetőznek az állam törlesztési kötelezettségei. A növekedés nem biztos, hogy 2013-ra elég lesz az adósság törlesztéshez. Kérdés, hogy a jelenlegi intézkedések helyére mit tervez a kormány – mondta az elemző.
Bizonytalansági tényező, hogy vissza kell-e fizetni a nyugdíjkasszáknak a pénzeket, erről csak spekulálni lehet. A kormány arra számít, hogy sokan visszalépnek az állami pillérbe – hangsúlyozta Barta György.
A kormány a növekedésben bízik: egyelőre nem tudhatjuk, hogy lesznek-e strukturális reformok, melyek javítanák a potenciális növekedést – nyilatkozta lapunknak az elemző. Hozzátette: utalt strukturális reformokra a kormány, még ha most nem is jöttek elő ilyen konkrét javaslatokkal, de lehet számítani az egészségügy, az oktatás és a munkaerőpiac reformjára.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke a Stabilitási Pénztárszövetség konferenciáján elmondta: az EU elszámolási rendszere használhatatlan. Véleménye szerint a szabályok „nem túl szigorúak, hanem inkonzisztensek”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.