Még sokáig megfizetjük a drága élelmiszert és benzint

Magyarországon is ez adhat okot a további kamatemelésre - mondta Háda Bálint, a befektetési tanácsadó cég vezető elemzője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A kormány februárban bejelentendő gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban úgy vélekedett: később dőlhet el, hogy sikerül-e hosszú távon is megoldani a problémákat, és ezzel elkerülhető-e Magyarország további leminősítése. A várható intézkedésekről eddig megjelent információk piaci fogadtatása pozitív - mondta, de hozzátette, hogy az intézkedésektől várt 600 milliárd forint megtakarítás a korábbi kommunikációtól eltérően nem 2011-ben várható, ez három év megtakarítása.

A QUAESTOR szakértői arra számítanak, hogy a 2010-es 0,9 százalékos várható növekedési ütemet az idén 2,1 százalékos növekedés követheti. A cég írásos elemzése szerint kockázatot jelent továbbra is a gyenge hitelezés, illetve a beruházások alacsony szintje. A húzóerőt továbbra is az export és az ipar jelenti. A kismértékben javuló munkaerő-piaci környezet mellett a kormányzati intézkedések lakossági jövedelmeket érintő része a fogyasztást támogathatja.

Az elemzők szerint béroldalon egyelőre nem várható számottevő inflációs nyomás. A továbbiakban az élelmiszerek, valamint a benzin drágulása fokozatosan beépülhet az árakba és ehhez jön még a kormányzati intézkedések árfelhajtó hatása is. Így jövőre tovább távolodhat az inflációs céltól az árindex.

A befektetési tanácsadó cég megítélése szerint a Magyar Nemzeti Bank folytathatja az óvatos, kisléptékű kamatemeléseket néhány hónapon keresztül. Bár a jegybank döntéshozói testülete átalakul, a nemzetközi hangulatban bekövetkező esetleges törés, a fejlett piaci kamatemelési várakozások felerősödése nem engednek teret a kamatcsökkentésre. A Budapesti Értéktőzsdével kapcsolatban Háda Bálint elmondta, hogy az utóbbi időben kitartó forgalomcsökkenés volt tapasztalható. Az érdeklődést tovább csökkentheti a nyugdíjpénztári részvényvagyonnal kapcsolatos bizonytalanság.

Elmondta, egy viszonylag gyors piaci értékesítés nagymértékben sújtaná az árfolyamokat. A mintegy 350 milliárd forintra becsült pénztári részvényvagyon a BÉT 18-20 napi forgalmának felel meg.
Az elemző úgy vélte, ez inkább csak elvi megoldásként jön szóba. Kevésbé drasztikus megoldás lehet a tőzsdei aukciók szervezése, illetve a Richter esetében már alkalmazott példa, azaz a részvényekre átváltható kötvények kibocsátása.