Így mentené a kormány a devizahiteleseket

Az eszközkezelő a bajba jutott hiteleseket segítené, hogy elkerüljék ingatlanjaik elvesztését; ám eddig a kormány csak egy moratóriumot fogadott el, melynek értelmében nem lakoltathatják ki a bajba jutott hiteleseket akkor sem, ha nem fizetik adósságukat. A moratórium április 15-én járna le, ám információink szerint meghosszabbíthatják azt. Jelenleg 105 ezer 90 napon túl nem fizető, késedelmes jelzáloghitelt tartalanak nyilván, 5,5 millió forintos átlagos hitelösszeggel.

Az IMF által közölt kormányzati elképzelések szerint a nem fizető jelzálogadósok megmentését célzó program három "pillérre" épül. Az első pillérben a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják fel a bajba jutott adósoknak.

Amennyiben ezt követően ismét nem-teljesítővé válik a hitel, a második pillérben állami garanciáért folyamodhat a bank az újabb átstrukturálási költségek fedezésére. Az IMF szerint a kormány a garancia díjából fogja finanszírozni ezt a második pillért. Amennyiben pedig az első két pillér nem működik, a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, hogy azt bérbe adhassa a bajba került adósnak. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság a második és a harmadik pillért felügyelné.

A segélyprogramban csak alacsony jövedelmű családok vehetnének részt azzal a feltétellel, hogy legalább 12, egymást követő hónapon keresztül eleget tettek törlesztési kötelezettségüknek. A feltevések szerint a jelenleg bajban lévő adósok mintegy harmadán segít majd a rendszer.

A kormány az IMF szerint azzal számol, hogy az első és a második pillérnek köszönhetően a harmadik pillérhez kapcsolódó költségek csak később  merülnek fel, ugyanakkor a kezdeti költségek is tetemesek lehetnek, hiszen  a háztartások egy része vélhetően azonnal a harmadik pillérbe kerül.

A kormány 2011-12-ben még csak 10-10 milliárdos költséggel számol, de a következő két évben 120-130 milliárdot, a GDP 0,45 százalékát kell majd rászánni a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes becslései szerint.

Az első tervek szerint egy olyan eszközkezelőt állított volna fel a kabinet, mely „rengeteg pénzbe került volna”, ezért aggódott is a piac – mondta Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza lapunknak.

A második megközelítésben már egy kevésbé „nagyhatalmú” eszközkezelő felállítását tervezte a kormány, kisebb költséggel – tette hozzá az elemző.

A kormány tervével kapcsolatban megjegyezte: „a hitelek átstrukturálását amúgy is folyamatosan végzik a bankok”. A bankok igyekeznek adósmentő programokkal segíteni a bajba került hiteleseket – magyarázta Barta György.

A program „talán felvetheti azt a kérdést, hogy a végleges költség mennyiben hat a fiskális pályánkra, de ez függ attól, hogy a februári reformcsomag mekkora megtakarításokat tartalmaz” – mondta a közgazdász. Kiemelte: a pénzügyi rendszer stabilitásához szükséges, hogy megakadályozzák a nem teljesítő hitelek emelkedését.