Adócsökkentés a benzinár letörésére - Miért nem lép a kormány?

Emelte bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel a benzinár új történelmi csúcsot ért el, a gázolaj ára nem változott. Az emeléssel a benzin átlagára 381-382 forintra nőtt, a gázolajé 375 forint maradt. Egy hete a 95-ös benzin árát bruttó 2 forinttal emelte a Mol, a gázolajét pedig ugyanennyivel csökkentette.

Néhány európai ország adócsökkentéssel vagy árbefagyasztással reagált arra, hogy újabb és újabb csúcsokra emelkednek az üzemanyagárak. A magyar kormány elzárkózik ezektől a lépésektől, mivel szerinte ezt a problémát nem lehet adópolitikával megoldani.

Több uniós ország kormánya is adócsökkentéssel, árbefagyasztással vagy a korábbi áremelési tervek visszavonásával próbált enyhíteni a lakosságra nehezedő nyomáson azután, hogy a közelmúltban 2008 óta a legmagasabb szintre, a brent nyersolaj esetében 120 dollár fölé drágult az olaj a nemzetközi piacokon. Elsőként a brit kabinet lépett, amely március 23-i hatállyal egy százalékkal mérsékelte az üzemanyagok adóterheit. Emellett 2011. januárig elhalasztotta az inflációt követő négyszázalékos emelést, így az eredetileg tervezetthez képest összességében öt százalékkal mérsékelte a benzin adóterheit.

Annak érdekében, hogy a büdzsé bevételei az adócsökkenés ellenére se essenek vissza, a kormány ezzel egy időben húszról 32 százalékra növelte az Északi-tengeren kitermelést folytató gáz- és olajipari cégekre kivetett különadót, azaz gyakorlatilag velük fizetteti meg a lakossági terhek enyhülését. A tervek szerint mintegy kétmilliárd fontos pluszbevételt hozó adóemelés, illetve az adócsökkentés addig marad érvényben, amíg az olaj ára vissza nem kúszik 75 dollár alá a több mint két és fél éves csúcsról.

Túl sokat azért nem segített az autósokon a kormány intézkedése: a BBC szerint a hatálybalépése utáni napokban csak mintegy fél százalékkal lett olcsóbb az üzemanyag a kutaknál, mivel egyes kiskereskedők egyelőre csak részlegesen érvényesítették áraikban a változást.

Nem sok jóra számíthatnak az olajipari konszernek Franciaországban sem, ahol a Le Figaro szerint a kormány egyfajta különadót vetne ki rájuk. Ennek alapja a jövedelemadó kiszámításánál figyelembe vehető üzemanyagköltség lenne, amelynek 2009 és 2010 közötti különbsége 4,6 százalékát szednék be.

Emellett Párizs a nagy energiaipari vállalatokat is „megrendszabályozná”: felülvizsgálná például a GdF Suez és az állam közötti szerződést annak érdekében, hogy a végfogyasztók számára kedvezőbb feltételeket érjenek el. Mindezzel a kormány – bő egy évvel az elnökválasztás előtt – a lakosság rokonszenvét is szeretné elnyerni, a júliusi gázáremelésről szóló rendelet tegnap bejelentett visszavonása mögött is ez a cél húzódhat meg.

Hasonló, a lakosság megpróbáltatásait enyhítő lépésről döntöttek Bulgáriában is, ahol a legnagyobb piaci szereplő, az orosz Lukoil a kormánnyal folytatott tárgyalások után bejelentette: március végétől egy hónapra befagyasztja az üzemanyagok kiskereskedelmi árát. Igaz, a gázáremelkedést már nem úszták meg a bolgárok: a második negyedévtől 4,5 százalékkal növekedtek a tarifák.

A magyar üzemanyagárak az EU egészéhez viszonyítva átlagosak, a környező országokhoz képest viszont meglehetősen magasak, egységesen ez derül ki a portfolio.hu, valamint a holtankoljak.hu statisztikáiból. A márciusra vonatkozó adatok szerint a 27 EU-tagország közül 11 államban olcsóbb, 13-ban viszont drágább egy liter 95-ös benzin, míg két államban körülbelül ugyanannyit kell érte fizetni, mint nálunk.

A szomszédos országokban – a hasonló árfekvésű Szlovákiát leszámítva – mindenhol kevesebbe kerül megtankolni a kocsit hazánkhoz képest: Ausztriában például 10-20, Romániában pedig akár 40 forintot is nyerhetünk egy literen. Még nagyobb a különbség, ha a nem EU-tag szomszédokhoz hasonlítjuk a hazai tarifákat: Szerbiában 40-50, Ukrajnában pedig 170-180 forinttal olcsóbb egy liter 95-ös benzin.

A lista másik végén – egész Európát tekintve – Törökország és a világ kilencedik legnagyobb olajexportőre, Norvégia áll: náluk márciusban átszámítva több mint 480 forintot kértek el egy literért a kutakon.

A magyar üzemanyagárak az EU egészéhez viszonyítva átlagosak, a környező országokhoz képest viszont meglehetősen magasak, egységesen ez derül ki a portfolio.hu, valamint a holtankoljak.hu statisztikáiból. A márciusra vonatkozó adatok szerint a 27 EU-tagország közül 11 államban olcsóbb, 13-ban viszont drágább egy liter 95-ös benzin, míg két államban körülbelül ugyanannyit kell érte fizetni, mint nálunk.

A szomszédos országokban – a hasonló árfekvésű Szlovákiát leszámítva – mindenhol kevesebbe kerül megtankolni a kocsit hazánkhoz képest: Ausztriában például 10-20, Romániában pedig akár 40 forintot is nyerhetünk egy literen. Még nagyobb a különbség, ha a nem EU-tag szomszédokhoz hasonlítjuk a hazai tarifákat: Szerbiában 40-50, Ukrajnában pedig 170-180 forinttal olcsóbb egy liter 95-ös benzin.

A lista másik végén – egész Európát tekintve – Törökország és a világ kilencedik legnagyobb olajexportőre, Norvégia áll: náluk márciusban átszámítva több mint 480 forintot kértek el egy literért a kutakon. Lehetne kevesebb Az ólommentes benzin esetében közel 22, a gázolajnál azonban csupán hétforintos árcsökkenés lenne elérhető a jövedéki adó mérséklésével Magyarországon, ennél alacsonyabb terheket ugyanis az uniós szabályozás szerint nem lehet kiróni. Egy 2003-as irányelv alapján 2011-re Magyarországon literenként 7 és 21,7 forint közötti öszszeggel lehetne mérsékelni a jövedékiadó-szintet úgy, hogy azt az EU-s minimumra csökkentjük. Igaz, semmilyen mérséklés nem várható, a kormány ugyanis elvetette az erre vonatkozó javaslatot azzal, hogy az árakkal kapcsolatos problémát nem lehet adópolitikával megoldani. A jövedéki adó a gázolaj árában száz, míg a benzinében 120-125 forinttal jelenik meg, további 70-80 forintot tesz ki az áfa. -->