Amitől nem lehet megmenteni a frankhiteleseket

A devizahitelesek megmentését célzó kormányzati program keretében a svájci frank árát vélhetően 190 forinton rögzítik majd, és egy számlán vezetik az árfolyam különbözetet a tervek szerint, ezzel megpróbálják megvédeni a külföldi devizában denominált (elsősorban svájci frankban) hiteleseket. Az elképzelés könnyíthet a jelentősen megemelkedett terheken rövidebb távon, ugyanis a frank árfolyama tavaly június óta 200 forint felett áll a bankközi kereskedésben. Többször a 220 forintos árfolyamot is megérintette az alpesi deviza.

„A különbözetet egy számlán vezethetik, és időben elhúzva érvényesítik majd” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. Ez abban az esetben lesz így, ha a forint összességében gyengébb lesz az időhorizonton a 190-es árfolyamnál.

Az ügyfelek jellemzően a válság kitörése előtt vették fel a hiteleket, amikor még nyugodt piaci körülmények között, a svájci frank ára 160 forint környékén mozgott. A válság kirobbanása után, és azóta is az alpesi ország fizetőeszköze folyamatosan dönt meg történelmi csúcsokat a vezető devizákkal szemben. A hiteleseket védő csomag az árfolyam ingadozásától tehát megvédheti a súlyos fizetési problémákkal küzdőket, azonban a svájci alapkamat emelésétől kevésbé.

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) már júniusban emelheti a jegybanki alapkamatot, a történelmileg legalacsonyabb, 0 és 0,75 százalék közötti sávból, 0,25 százalékos megcélzott szintről. Az április elején érkezett inflációs adatnak vélhetően nem örül az SNB, ugyanis a fogyasztói árak 1 százalékkal emelkedtek éves alapon.

A kamat júniusi emelése tovább erősítheti a svájci frankot, amely akkor nem lesz már hatással a magyar hitelesekre, ha addigra a kormány és a Bankszövetség megállapodik a frank árfolyamának rögzítéséről. Ellenkező esetben a frank száguldása a frank/forint keresztárfolyamra is hatással lesz, még abban az esetben is, ha a hazai deviza tartja jelenlegi 260-265 közötti kurzusát az euró ellenében.

Az árfolyamhatás azonnal jelentkezik, de van kivédhetetlen következmény is: a kamat emelése meglátszik a törlesztőrészleteken, éppen a kamatkondíciókon keresztül; vélhetően késleltetve, azonban ez a bankok stratégiáján múlhat majd.

Úgy tűnik, hogy a bankok üzletpolitikájától, stabilitásától, és a nemfizető hitelek arányától függhet majd, hogy milyen mértékben változik az adósok terhe a svájci kamat emelése miatt.

A jegybanki alapkamat Svájcban – mint ahogyan a világ minden táján – emelkedő pályára kerülhet majd 2011-2012-ben, amely nyomást jelenthet a frankhiteleseknek, azonban azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora kamatszigorításra kerül majd sor.

A kamat emelésében mértékét elsősorban a fejlett országokat érintő inflációs nyomások fogják befolyásolni, ugyanis a jegybankok elsődleges feladata az árstabilitás megteremtése, így az infláció alacsonyan horgonyzása. Elemzők úgy vélik, hogy jelentős kamatemelés nem várható Svájcban.

Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza szerint lassan érik a kamat emelése Svájcban, de nem lehet gyorsütemű emelésre számítani. „Az SNB lemaradva követheti az Európai Központi Bankot, de a kamat végig az EKB irányadó rátája alatta maradhat” – tette hozzá.

Magyarország kockázati felára csökkent, így a svájci kamat emelése nem kell, hogy feltétlenül látszódjon a frankhitelesek kamatain – magyarázta Suppan.

„A svájci alapkamat emelése nem jelenti azt, hogy egyből emelkedik a részlet” – mondta Kondrát Zsolt. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején a bankok „lenyelték” a kamat emelését, azonban a bankoknak most sokkal nehezebb ezt megtenni. „A bankok sokkal rosszabb helyzetben vannak jelenleg, azonban azt sem akarják, hogy tovább emelkedjen a nem fizető hitelek aránya” – tette hozzá. 

Azonban az euróövezet szuverén adósságválsága és az amerikai helyzet arra mutat rá, hogy nem nagyon van más alternatíva. Görögország vélhetően államcsődöt jelenthet be, és több periférikus ország rossz helyzetben van, amely távol tartja a befektetőket az övezettől

A frank a dollár mellett tölti be a menedékdeviza szerepet, de az amerikai fizetőeszköz gyengülő pályán van, ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ultra laza monetáris politikát folytat, a kamatokat nullához közel tartja, és közben államkötvényeket vásárol. Ben Bernanke pedig az áprilisi kamatdöntés után kommentárjával a távoli jövőbe lökte az első kamatemelés idejét. A Fed-nek kettős célja van: az árstabilitás, és a teljes foglalkoztatottság elérése, amely lehetővé teszi a nagyon laza monetáris politikát.

Azonban az euróövezet szuverén adósságválsága és az amerikai helyzet arra mutat rá, hogy nem nagyon van más alternatíva. Görögország vélhetően államcsődöt jelenthet be, és több periférikus ország rossz helyzetben van, amely távol tartja a befektetőket az övezettől

A frank a dollár mellett tölti be a menedékdeviza szerepet, de az amerikai fizetőeszköz gyengülő pályán van, ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ultra laza monetáris politikát folytat, a kamatokat nullához közel tartja, és közben államkötvényeket vásárol. Ben Bernanke pedig az áprilisi kamatdöntés után kommentárjával a távoli jövőbe lökte az első kamatemelés idejét. A Fed-nek kettős célja van: az árstabilitás, és a teljes foglalkoztatottság elérése, amely lehetővé teszi a nagyon laza monetáris politikát. CHF/HUF napi záróárfolyamok, Forrás: Bloomberg -->