Csúszhat a közbeszerzési törvény bevezetése

A Transparency International Magyarország (TI) felmérésében a Közbeszerzési Tanács (KT) működését is bírálta. Szerintük a KT feladatai kapcsán megállapított hiányosságok legfőbb oka, hogy a törvényben foglalt kötelezettségeit kifejezetten szűken értelmezte és nem lépett fel proaktív módon a jogfejlesztés és a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Az intézményrendszer azonban nem tehető önmagában felelőssé a rendszer korrupciós mechanizmusaiért, hiszen a problémák mögött egy összetettebb államigazgatási problémakör húzódik meg.

„Az intézmény újragondolásakor a legfontosabb feladat a jogorvoslati fórum kormánytól való függetlenségének biztosítása, a jogegységesítési folyamatok támogatása, az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata és a piac igényeihez igazodó, a jogalkalmazást elősegítő szolgáltatások nyújtása, illetve az elektronikus közbeszerzés bevezetésének felgyorsítása. Az egyes feladatokat külön-külön megvizsgálva kell eldöntenünk, hogy azokat milyen intézményi struktúra segíti a leghatékonyabban és ahhoz kell a megfelelő jogköröket kialakítani, illetve a szükséges kapacitást biztosítani ” – mondta Tausz Péter, a kutatás vezetője.

A kutatás több garanciális intézményt is vizsgált, melynek keretében 24 ajánlatkérő 2009. évi közbeszerzéseit tanulmányozta a szervezet. Az ajánlatkérők – így például az önkormányzatok - számos esetben nem tartották be nyilvánosságra hozatali kötelezettségeiket és több esetben rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni.

A kutatás szerint a vizsgált ajánlatkérők átlagban a költségvetésük közel 10 százalékát költik el a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken keresztül. Ezek a nemzetgazdasági szinten igen jelentős összegű beszerzések egy teljesen szabályozatlan eljárás keretében valósulnak meg, ami komoly korrupciós kockázatot jelenthet. „Erre ugyanakkor az értékhatár csökkentése és az eljárás túlszabályozása helyett betartható nyilvánossági szabályok előírásával és szigorúbb ellenőrzési rendszer kialakításával érdemes válaszolni”- tette hozzá Tausz Péter.

A TI a Korszerű Közbeszerzésért Alapítvánnyal együttműködve kigyűjtötte a hatályos törvényből azokat a szabályokat, amelyek a versenyt hátrányosan befolyásolják, így a közpénzek hatékony felhasználását veszélyeztetik. „A verseny tisztasága a közbeszerzési eljárás kulcseleme”- mondta Vígh Katalin, az Alapítvány kuratóriumának tagja.

A piacért folytatott tisztességes versenyben alakulhat ki a versenyár, amely alacsonyabb a verseny hiányában elérhető árnál. A tisztességes verseny az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának a záloga is.

Az új törvénnyel kapcsolatban a szervezetek alapvető elvárása, hogy a szabályozás az ajánlatkérőt versenyeztetésre késztesse, és racionális beszerzői magatartás irányába terelje. A két szervezet a verseny torzítására vagy annak befolyásolására alkalmas szabályok összegyűjtésén túl azok kiküszöbölésére is javaslatokat tett.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a piac nagyon hiányol egy teljes körű és megbízható adatbázist - tette hozzá. Erre reagálva Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke elmondta, hogy legkésőbb az év végén a Közbeszerzési Tanács honlapján elérhető lesz a hiányolt adatbázis.

A készülő új törvényt hamarosan megvitatják az államtitkárok, utána kezdődhet a szakmai vita, amelyben az érintett társadalmi szervezetek is állást foglalhatnak - mondta a menetrendet ismertetve a Közbeszerzések tanácsa elnöke.

A széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés miatt viszont valószínűleg nem a Széll Kálmán-tervben szereplő július 1-től, hanem valamivel később lép hatályba az új közbeszerzési törvény - mondta Gajdos.