Játékos motiváció a munkahelyeken

Bálint nem szereti a munkáját. Kezdeti motivációja romokban. Bár megítélése szerint jól dolgozik, főnökétől nem kap visszajelzéseket, és a célok, amelyekért lelkesednie kellene, sokszor nem egyértelműek. A napi 8-10 óra adminisztratív, unalmas kezelőfelületen végzett munkája után fáradtan hazamegy, ahol egy másik világ kapuját nyitja meg. Noha ismét képernyő előtt ül, olyan társak veszik körül a virtuális térben, akikről tudja, azonos szabályokat követnek, így bízhat bennük. Csapatával egy újabb szintre léptek az online stratégiai játékban. Miközben a missziót, a várható akadályokat ismerteti a rendszer, elönti zsigereit a sürgető optimizmus, a kreativitás érzése. Epikus feladatuk van, le kell győzniük az ellenséget. Elkezdődik a flow. Hirtelen azt veszi észre, órák teltek el, lassan be kell fejezni a játékot aznapra. Miért ne lehetne a játék élményét átcsempészni a munka világába?

Úgy gondolom, a hatékonyság növelésének eddig mindössze technikai oldalával foglalkoztak a vállalatok. Olyan eszközöket adtunk, adunk a kollégák kezébe, amelyekkel bárhonnan, bármikor dolgozhatnak. Automatizáltunk bonyolult folyamatokat. Megnyitottuk a felhőt az alkalmazások számára. Összekötöttünk rendszereket, felruháztunk embereket, szervezeteket az együttműködés képességével. Lehetővé tettük az azonnali információfeldolgozást. Üzleti intelligenciával elemezhetők a bárhonnan származó adatok. Ám e győzelem önmagában még nem hozza el a benne rejlő teljesítménynövekedés maximumát.
A szoftvergyártók sokáig nem törődtek azzal, hogy vonzóvá, igazán élvezetessé tegyék alkalmazásaikat. De az idő ismét változásra szólít. Hiába bírunk ugyanis új technológiával, a hatékonyság legfelső fokára csak akkor léphetünk, ha a felhasználók, résztvevők motivációja ezt hosszú távon is biztosítja. Mi ragadja magával a felhasználót, aki utasítást ad a rendszernek? Miként tudunk „Bálint” munkához való hozzáállásán javítani?

Azt gondolom, élvezetesebbé kell tenni a munkát a játékokban megtapasztalható technikák, motivációk révén. Át kell örökíteni azon élményeket, melyek flow-hoz juttatják a játékost. És ez sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem szükséges, hogy egy kezelőfelület unalmas legyen. Egy értékesítő adminisztrálhatja úgy is az idejét, hogy egy golfjátékban vesz részt. Néhány példa: a szerződéseket jelző labdákat elvezetheti a megfelelő lyukba, vagy az elveszett ügyeket éppen kiütheti a pályáról, információkat írhat a labdára, amelyet eszkaláció esetén a vezetőjéhez guríthat a zöld gyepen. Bizonyos ügy, azaz pontszám felett kupákat kaphat, gratuláló videókat játszhat le neki a rendszer.

Megtapasztaltuk egy felmérés eredményeit mi is: a dolgozók döntő hányada szeretne olyan munkahelyen dolgozni, ahol a produktivitás növelését a játékosítással oldanák meg. De továbbmegyek: fejlesztőink azon dolgoznak, hogy a feladatok végrehajtása egy kezdő felhasználó számára ne legyen frusztráló, ugyanakkor egy tapasztalatokkal rendelkező se unja meg. Az intuitivitás is a játékok alapeleme. Gyermekeink úgy válnak rövid idő alatt bajnokká a stratégiai játékokban, hogy nem olvassák el a felhasználói kézikönyveket. De mi, felnőttek sem rajongunk a hoszszas leírásokért. Tanulmányok szerint az átlag játékos 35 éves, és a 40 százalékuk nő. Minél több modern eszközzel vesszük körbe magunkat, annál inkább vágyunk játékokra. Főleg, ha rendelkezünk okostelefonnal, táblagéppel. Felmérések szerint minden második tulajdonos erre is használja üzleti kütyüjét. Én magam sem vagyok kivétel, gyakran azt veszem észre, hogy egy újabb pókerjátszmát nyertem a telefonomon.

A játék természetes emberi igényünk, vigyük hát be a munkahelyekre! Ezt tette a Pentagon is, amikor egy online játék kifejlesztését pénzelte, mellyel növelni kívánta a hadseregbe belépők számát. Az America’s Armyban többek közt tréningeken kell részt venni, missziókban szolgálni, de hiba esetén akár hadbíróság elé is állni. Céljuk az volt, hogy átadják a katonaélet mindennapjait. Ez annyira jól sikerült, hogy egy albizottsági meghallgatás szerint nagy valószínűséggel ez a toborzás leghatékonyabb módja. Ha egy gyár irányítását szeretnénk megtanulni, elsőként akár játék keretében is megtehetnénk. Koncentrálva, de feszültség nélkül. Az angol műszóval élve a gamification abban is segít, hogy platformot biztosítson a különböző eredményeknek, folyamatosan és megbízhatóan összesítse a teljesítmény egyes aspektusait. Így minimalizálja a részrehajlást, a „ki van inkább jóban a főnökkel” szindrómát. Fontos azonban, ha egy rosszul működő folyamatot játékosítunk, az továbbra is rosszul fog működni. Csak a jól, hatékonyan működő folyamatokat lehet még hatékonyabbá tenni. A játékosítás lényege, hogy a felhasználók pszichológiai, motivációs igényeit kezelje.

Ez a piac robbanás előtt áll, szakértők szerint ez követi a közösségi média „kapcsolatépítési” korszakát. Piackutatások szerint pár éven belül dollármilliárdokat költenek arra a cégek, hogy szolgáltatásaikat, áruikat, belső működési folyamataikat játékosítsák. Az online játékok értékesítése is az egekbe tart: a jelenlegi 12-ről 28 milliárd dollárra hízik 2015-re. Már most is sok nyereményre való felhívást, egymással való versengést kínáló lehetőségeket, termékeket látunk magunk körül. E trend egyre inkább erősödik. A játékok ugyanis korhatár nélkül hatással vannak az emberekre.

Eddig azt szoktuk meg, hogy a vállalati célok megfogalmazása egyszerű, ám kevésbé tudnak vele azonosulni a munkavállalók. Az SAP esetében egyik stratégiai célunk, hogy 2015-re egymilliárd felhasználónk legyen. Hogyan szólna ez játékban, epikus tartalommal felruházva? Egyesítsünk egymilliárd földlakót 48 holdhónap alatt, hogy megvédjük a birodalmat a sötét hordáktól. Önök szerint melyik indítja be jobban munkatársaik képzeletét, és motiválja őket cselekedetekre?