GKI: A kormány újabb súlyos csapást mér a befektetői bizalomra

A GKI azután fogalmazta meg véleményét, miután Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette: a kormány megvalósíthatónak minősítette a Fidesz-KDNP-frakció azon javaslatát, hogy tegyék lehetővé a devizahiteleseknek az adósságuk rögzített árfolyamon történő - 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében - egyösszegű végtörlesztését forintban. A javaslat szerint, a bank külön költséget nem számíthatna fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban.

A GKI álláspontja szerint a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása, a visszamenőleges jogalkotás, az ágazatok után már-már vállalati szintű adókivetés, a független intézmények – például Alkotmánybíróság - jogosítványainak korlátozása után ez az újabb lépés a külföldi és a hazai tőke menekülését fogja okozni.

A GKI elemzése megállapítja: ha a magyar kormány az egyösszegű, kötött árfolyamú devizahitel visszafizetéshez kedvezményes forinthitelt ajánl fel, akkor az elkövetkező 10-15 évre növeli az államadósságot és (módszertől függően) 2-4 milliárd euró (550-1.100 milliárd forint) veszteséget okoz a bankoknak. Ezek a pénzintézetek beperelhetik a magyar államot, s ha megnyerik a pert – amelyre jó esélyük van -, az is növelni fogja az államadósságot.

Ha a magyar kormány nem nyújt kedvezményes forinthitelt az egyösszegű devizahitel visszafizetéshez, akkor viszonylag kevés család lesz erre képes. A devizahiteles családok nagy része – teljesen jogosan – becsapva érzi majd magát, a társadalmi elégedetlenség fokozódik. Ugyanakkor gazdasági hatását tekintve még talán egy ilyen forgatókönyv okozza a legkevesebb kárt - fogalmaz a GKI elemzése.

A gazdaságkutató úgy látja: mivel a már nem fizető adósok nyilvánvalóan nem fogják tudni igénybe venni ezt a lehetőséget, komoly esély van arra, hogy a bankrendszer csökkenő hitelállományán belül a bedőlt hitelek aránya nőni fog.

A GKI felhívja a figyelmet arra, hogy az előbbiekben vázolt  pénzügyi fejlemények könnyen okozhatnak a pénzpiacokon számottevő forintgyengülést, ennek nyomán esetleg kamatemelkedést. A bankok tőkehelyzetével és likviditásával kapcsolatos kérdőjelek pedig a betétesek bizalmát teszik próbára.