Leállt a magyar gazdaság, mégsem segíthet az MNB

A Monetáris Tanács tagjainak többsége egyetértett abban, hogy a fogyasztói árindex az MNB inflációs előrejelzésében szereplő alappályának megfelelően alakult az elmúlt hónapokban, és a jelenlegi 6 százalékos kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartása biztosíthatja, hogy a monetáris politika időhorizontján a 3 százalékos célra süllyedjen az infláció – áll az augusztusi kamatdöntés rövidített jegyzőkönyvében. A legfrissebb hazai és nemzetközi reálgazdasági adatok ugyanakkor kedvezőtlen meglepetést okoztak világszerte, amelynek hosszú távú és áttételes makrogazdasági-, valamint inflációs hatásait a testület a szeptemberi inflációs jelentés tárgyalásakor értékeli.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdasági kilátások jelentősen romlottak az elmúlt időszakban. A vártnál kedvezőtlenebb globális és európai konjunktúra a hazai exportszektor teljesítményében, a fogyasztási és beruházási aktivitásban, illetve a visszafogott nettó működőtőke beáramlásban is tükröződött. Többen úgy látták, hogy Magyarország akár tartós kereslet-visszaeséssel és stagnáló gazdasággal is szembesülhet. Egyes tanácstagok azt hangsúlyozták, hogy az európai adósságválság további súlyosbodása az uniós bankrendszer, illetve a hazai bankok és vállalatok finanszírozási helyzetét tovább nehezítheti, ami a magyarországi hitelezési és gazdasági kilátásokra szintén kedvezőtlenül hathat.

A Monetáris Tanács tagjai a kamatpolitika lehetőségeinek értékelése során egyetértettek abban, hogy változatlan jegybanki alapkamat fenntartására van szükség. A globális adósságproblémához kötődő hangulatingadozás fokozottan éreztette a hatását Magyarországon, és a forinteszközök kedvezőtlen kockázati megítélése a monetáris politika mozgásterét a továbbiakban is szűkítheti.

A fiskális politikai célok teljesítése során esetlegesen felmerülő nehézségek szintén indokolhatják, hogy a lassabb gazdasági kilábaláshoz és az inflációs nyomás csökkenéséhez a monetáris kondíciók csak fokozatosan alkalmazkodjanak. Többen kiemelték, hogy a jegybanki alapkamat a reálgazdasági kilátásokhoz mérten abszolút értékben, illetve regionális összehasonlításban is magas. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, Magyarország eltérően a többi európai országtól még nem érte el inflációs célját, és kedvezőtlen kockázati megítélése miatt is magasabb kamatszint fenntartására kényszerül. Emellett érdemes a monetáris politikának óvatosnak lenni, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint a szűkös kereslet inflációleszorító ereje önmagában nem feltétlenül elég az inflációs cél teljesítéséhez.

A tagok egyetértettek abban, hogy a következő hetekben különösen fontos események, a világ vezetőinek tárgyalásai, a Magyar Kormány lépései, valamint a szeptemberi inflációs előrejelzésből előálló makrogazdasági helyzetkép határozhatja meg a hazai monetáris politika döntési opcióinak halmazát.