Brüsszel uniós tagjelöltté tenné Szerbiát

Az EU-tagjelölti státus megadását javasolja Szerbiának az Európai Bizottság – derült ki a brüsszeli testület tegnap kiadott jelentéséből. A bizottság kedvező döntésében szerepet játszott, hogy Belgrád a nyáron elfogta az utolsó szerb háborús bűnösöket, Ratko Mladicot és Goran Hadzicot, és átadta őket a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Brüsszel emellett elismerte, hogy a szerb vezetés erőfeszítéseket tett a koszovói helyzet megoldására. Bár Belgrád továbbra sem ismeri el önálló államként a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovót, márciusban mégis tárgyalóasztalhoz ült a pristinai féllel a Koszovóban élők mindennapjait érintő technikai ügyek rendezésére. A tárgyalások azonban megszakadtak a nyár végén, miután kereskedelmi háború robbant ki a két fél között, amelynek keretében összecsapásokra is sor került két észak-koszovói határátkelő ellenőrzése miatt.

Brüsszel emellett méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságügyi reform végrehajtása terén ért el az ország.

Belgrád abban bízik, hogy amennyiben az év végén megkapja a tagjelölti státust, akkor akár már a jövő év első felében elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. A bizottság utóbbi feltételéül azt szabta, hogy Belgrád további előrelépést érjen el a koszovói helyzet rendezése terén. Először azonban a tagjelöltséget kellene megszereznie Szerbiának, ehhez a tagállamok egyhangú döntése szükséges, amit a decemberi EU-csúcson hozhatnak meg az állam- és kormányfők.

Az egyhangú döntés értelmében a szerb tagjelöltség megadásához Magyarország hozzájárulása is szükséges, azonban azt megnehezítheti, hogy a magyar kormány kifogásolja a szeptember végén elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely a kommunista rezsim államosításainak károsultjain segítene. A jogszabály ugyanis kizárja a kárpótlásból azokat az állampolgárokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai. A magyar kormány az utóbbi napokban többször figyelmeztetett, hogy a törvényt jelenlegi formájában diszkriminatív jogszabálynak tartja, amely a „kollektív bűnösség elvét” alkalmazva kedvezőtlenül érinti az ott élő magyarokat. A magyar álláspont szerint az unió alapelveit sértő törvény így „eltávolítja Szerbiát az EU-tól”.

A magyar aggályokkal kapcsolatban a szerb pénzügyminisztérium államtitkára a minap úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály alkalmazásánál vizsgálni fogják, hogy az adott személyt kényszerrel mozgósították-e vagy sem, és akit erőszakkal soroztak be, az jogosult lesz a kárpótlásra.

Előbbi ország kapcsán már 2009-ben javaslatot tett erre Brüsszel, azonban a tárgyalások megkezdését mindmáig blokkolja Görögország, miután kifogásolja az ország elnevezését, arra hivatkozva, hogy három észak-görög régió nevében is szerepel a Makedónia szó.

Előbbi ország kapcsán már 2009-ben javaslatot tett erre Brüsszel, azonban a tárgyalások megkezdését mindmáig blokkolja Görögország, miután kifogásolja az ország elnevezését, arra hivatkozva, hogy három észak-görög régió nevében is szerepel a Makedónia szó.-->