Elemzők: A lakossági elégedetlenség nyomást gyakorolhat Orbánra

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó térségi szakértői a minap Budapesten tettek tájékozódó látogatást. Megbeszéléseikről hétfőn Londonban kiadott ismertetésükben "jó hírnek" nevezték, hogy a meghirdetett strukturális intézkedések zöme már életbe lépett, vagy az év végéig érvénybe lép "az ígéreteknek megfelelően".

A ház citybeli elemzői szerint azonban a megfelelő költségvetés- és pénzügypolitikai irány ellenére "nincs elég muníció" a magyar gazdaság megvédésére a kedvezőtlen külső fejleményektől abban az esetben, ha az adósságválságban lévő euróövezet nem tesz azonnali stabilizáló lépéseket. 

A Bank of America-Merrill Lynch szakértői szerint ugyanis a magyarországi bankszektor éppen visszafogja tevékenységét, aminek negatív hatása lesz a hitelezésre, a munkapiacra, valamint a helyi bankok kötvényvásárlási képességére és készségére.

Mindemellett a hazai gazdaság aktivitása "rendkívül gyenge, és még évekig az is marad". A gyakori törvénymódosítások, az adóztatási gyakorlat és az euróövezeti válság átszűrődő hatásai továbbra is az elővigyázatossági megtakarítások növelésére késztetik a magánszektort. 

A ház londoni elemzése szerint a lakossági elégedetlenség is erősödik, ami meglátszik a legutóbbi közvélemény-kutatásokban. A Bank of America-Merrill Lynch szakértői úgy vélik, hogy ez "nyomást gyakorolhat" Orbán Viktor miniszterelnökre, és esetleg késleltetheti "a merész, de szükséges" további reformlépéseket, például a közlekedési szektor átszervezését.

A cég londoni elemzői végül felidézik, hogy két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor''s és a Moody''s Investors Service a befektetésre ajánlott besorolási sáv legalján tartja nyilván a magyar államadós-osztályzatot, egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. A Bank of America-Merrill Lynch szakértői szerint egy esetleges leminősítés - amellyel Magyarország átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett osztályzati sávba - súlyos következményekkel járhatna, mivel Magyarország nagyban függ a külföldi kötvénybefektetőktől.

A cég a hétfői elemzésben felidézi, hogy az S&P és a Moody''s illetékesei egyaránt ebben a hónapban látogatnak Magyarországra, és ez "újabb kérdéseket vet fel Magyarország befektetési ajánlású besorolási státusával kapcsolatban".  

A Bank of America-Merrill Lynch londoni szakértői szerint mindezek alapján  "igen kívánatos lenne" Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program. A ház szerint ugyanis ez elősegítené a költségvetési szigorítás végrehajtását, ezzel csökkentené a kötvénypiaci tőkekiáramlás kockázatát, és valószínűleg a leminősítés rizikóját is. Az IMF emellett segíteni tudna a háztartások adósság-átstrukturálásának kezelésében is, anélkül, hogy ez a folyamat "szükségtelen visszahatásokkal" járna a pénzügyi stabilitásra.

"Úgy gondoljuk, hogy az IMF-program jelenleg nem a kormányfő által előnyben részesített opció, ám nem zárjuk ki, hogy a globális (piaci) kondíciók ennek újraértékeléséhez vezethetnek" - fogalmaztak budapesti látogatásukról Londonban kiadott hétfői összegzésükben a Bank of America-Merrill Lynch felzárkózó piaci elemzői.

A cég londoni szakértőinek értékelése szerint az MNB 4 milliárd eurós összegig tudna devizalikviditást nyújtani a devizaalapú hitelek végtörlesztésében érintett bankoknak a tartalékok túlságos mértékű leapasztása nélkül.

Legutóbbi elemzéseikben más nagy londoni befektetési házak is hasonló következtetésre jutottak.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemző stábja befektetőknek minap összeállított új helyzetértékelésében közölte: magyar bankokkal folytatott konzultációi alapján 10-30 százalék közé valószínűsíti a devizahitelesek részvételi arányát a végtörlesztési programban, és számításai szerint ez 2-6 milliárd euró közötti devizahitel-végtörlesztést jelentene.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a jelenlegi devizatartalékokat tekintve 4 milliárd euróig kezelhető lenne a kereskedelmi bankok devizaigényének jegybanki finanszírozása, ennél több azonban "már problémákat okozhat".

A BNP Paribas bankcsoport közép-kelet-európai stratégáinak minapi összeállítása szerint 4-5 milliárd eurónyi újonnan jelentkező banki devizakeresletet az MNB "könnyedén" tudna kezelni tartalékaiból, sőt a jegybank akár 10 milliárd eurót is felhasználhat, feltéve, hogy nem akarja a nemzetközi tartalékok és a rövid futamidejű devizaadósságok rátáját az 1:1 paritás alá csökkenteni. A BNP Paribas szerint azonban ha ennél bármennyivel több devizafinanszírozásra lenne szükség, vagy ha a magyar befektetési termékekre rakódó kockázati felárak még tovább emelkednének, az már jelentős forintgyengülési kockázatot teremtene.