Hajszálra kerültünk a bóvlitól

A devizahitelesek kedvezményes végtörlesztési lehetősége is érvként szerepelhet a magyar hitelbesorolás meghatározásakor – figyelmeztettek a TakarékBank elemzői egy háttérbeszélgetésen. A CDS-felárunk eleve rosszabb kategóriát indokolna számunkra – mutattak rá. Húsz százalék körüli végtörlesztési aránynál a banki tőke egy százalékára rúgó veszteség érheti a bankszektort, ami jelentősen növeli a pénzügyi kockázatot. A Standard & Poor’s és a Moody’s jelenleg a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben Magyarországra, és mindkét hitelminősítő a hetekben vizsgálja felül Magyarország adósbesorolását.

A TakarékBank elemzői rámutattak: Európában Ukrajna után Magyarországnak a legmagasabb a kockázati felára. A minősítési rendszerben rossz fényt vet ránk a fizetési kultúra szempontjából a végtörlesztési törvény. Ráadásul ezzel kapcsolatban nehezen elképzelhető, hogy az Európai Unió ne a bankoknak adna majd igazat a várható jogvitában – vélekedik Ádám Zoltán elemzési osztályvezető.

Egy esetleges leminősítésnek valószínűleg nem lenne drasztikus azonnali hatása – vázolta a kilátásokat Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője. Általában nem is egyetlen minősítő besorolását veszik alapul a befektetési házak a portfólió összeállításánál, ez pedig tompítaná a rövid távú reakciókat. Az azonban mindenképpen aggasztó, hogy a magánnyugdíjpénztárak kiesésével nincs számottevő belső kereslet a magyar állampapírokra.

Kérdéses egy feltételezett leminősítés forintpiaci hatása azért is, mert nem lehet tudni, hol húzná be a féket az MNB – mondta el lapunknak Gárgyán Eszter, aki szerint a forint eddigi gyengülésébe még nem igazán árazódott be ez a lehetőség. Többnyire együtt gyengült a többi régiós devizával a hazai fizetőeszköz. A Citibank londoni stratégái ugyanakkor igen borúlátók: tényként kezelik a leminősítést, így szerintük 335-ig is elmehet az euró forintárfolyama.

Rendkívüli kamatemelést azonban a legtöbb elemző nem vár a jegybanktól. Most ugyanis gyökeresen eltér a gazdaság helyzete a 2008. őszitől. Akkor sokkal jobban rá volt utalva a külső finanszírozásra az államháztartás, most viszont – főleg a gyenge fogyasztás és beruházás miatt – jelentős külső többlete van a gazdaságnak. A kivételek közé tartozik Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzője, aki korábban a 295–300 forintos eurósávot tartotta kamatemelési küszöbnek. A szakértő szerint azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320–325 forintos árfolyamsávhoz.

Az adósság megújításában inkább hosszabb távon lenne szükség a külföldi szereplőkre, ehhez elengedhetetlen egy olyan hiteles makropálya, amely az adósságállomány csökkenését képes lenne garantálni. A 2012-ben hatályba lépő alaptörvény is előírja ezt, s az MNB elemzői szerint ennek eleget is tesz a 2012-es költségvetési törvénytervezet: 78,5 százalékról 77,5-re csökkenhet le – áll a jegybank elemzésében. A fenntartható pályához fontos a költségvetési egyensúly is, az MNB értékelése szerint pedig – amennyiben a tartalékok nagy részét befagyasztja a kormány – tartható lesz a 2,5 százalékos hiánycél jövőre.

A büdzsé tervezéséről azonban így is lesújtó véleményt alkottak a jegybanki elemzők, egyikük szerint példátlan volt az utóbbi időszakban, hogy a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor még nem állnak rendelkezésre az adójogszabályok. Azt a szaktárca csak két nappal a büdzsét követően nyújtotta be az országgyűlés elé. Néhány adóbevétel pedig ugyanúgy túl van tervezve, mint a korábbi években - hívták fel a figyelmet.

Segíthetne a valutaalap

A kiélezett gazdasági helyzetben hasznos lenne, akár csak egy elővigyázatossági IMF-hitelkeret Magyarországnak – vélekednek a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai stratégái. Hozzáteszik azonban: úgy tűnik, hogy jelenleg nagyon magas politikai akadályok tornyosulnak az IMF visszahívása előtt.