Kötelező drágítás

A biztosítóknak ugyanis október végén egyszerre kell kiteríteniük a kártyáikat és közölni a tarifáikat, amelyeket azután egy éven át nem változtathatnak meg. Aki a többiekhez képest jól lőtte be a díjait, nagyot nyerhetett, aki viszont rosszul mérte fel, mit lépnek
a konkurensei, könnyen elveszíthette jó ügyfelei jelentős
részét, vagy megnyerhette a versenytársak legrosszabb
klienseit.

Az idén azonban még inkább szükségük lehet a cégeknek a telepátiára, a kormány ugyanis nemrég előállt az úgynevezett baleseti adó tervével, és ezen a címen a kiszivárgott hírek szerint jövőre 27 milliárd forintot szedne be a kötelezőt kínáló biztosítóktól. Ennek pontos módja azonban két héttel a díjhirdetés előtt még nem volt ismert. Nemhogy hatályos jogszabály nem rendelkezik az adóról, de annak tervezete is csak pénteken jelent meg a parlament honlapján. Az is kétséges, hogy október 30-ára, a tarifahirdetés idejére elfogadják-e és kihirdetik-e a vonatkozó törvényt.

A baleseti adóval kapcsolatban a kormány az eddig elhangzottak alapján csak annyit vár el a biztosítóktól, hogy beszedjék, azt nem, hogy le is nyeljék, de erre nem is lennének képesek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac teljes díjbevétele ugyanis nem éri el a 100 milliárd forintot, a díjak pedig már olyan kritikus szintre csökkentek, hogy a legtöbb piaci szereplőnél éppen hogy csak rentábilis ez az üzletág. Nyilvánvaló, hogy a díjbevétel 30 százalékának megfelelő közterhet nem tudnak a cégek kigazdálkodni.

Így aligha lesz olyan biztosító, amelyik vállalja a rizikót és nem építi be a díjaiba legalább részben a tervezett adónemet. A tarifák az alkuszcégek szerint 25-30 százalékkal emelkedhetnek, és valószínűleg fizetni fognak azok az ügyfelek is, akik nem okoznak balesetet. Az egy évre bebetonozott árak miatt ugyanis másképp aligha szedhető be ennyi közteher.