Üzemanyagárak: egyelőre maradnak a rekordok

Tovább drágulnak az üzemanyagárak a hazai benzinkutakon. „2011-ben és a 2010-es évben a nagykereskedelmi árak emelése egyre gyakoribb az ezt megelőző időszakhoz képest, amelynek fő oka a világpiaci energiaárak tartós felértékelődése”- értékelt Pálffy Gergely, a Solar Capital elemzője.

Az egyre gyakoribb áremelések főképp két okra vezethetők vissza. Az első a kőolaj világpiaci árfolyamának hektikus alakulása, amely két benchmarking jellegű piaci árból - az északi-tengeri Brent típusú, illetve az amerikai Crude típusú hordónkénti kőolaj árából - származik. A második pedig, amely tipikusan a hazai fogyasztói árakra van hatással, a forint dollárral szembeni árfolyammozgása a bankközi devizapiacokon. Ez utóbbi devizaárfolyam kockázat természetesen más egyéb importfogyasztási cikkre, főképp élelmiszerre is igaz a hazai piacon.
 
Középtávon ismét konvergálhat az európai könnyűolaj ára az amerikai árszinthez. Az európai üzemanyagárakat ugyanis majdnem teljes egészében az északi-tengeri Brent világpiaci hordónkénti árfolyam alakulása mozgatja, amely sokáig hasonló árban mozgott a Crude típusú amerikai könnyűolaj árjegyzésével. A Brent jelenleg 111 dollár körül, a Crude pedig 88 dollár körül mozog a NYMEX és az ICE piacain.

A két árjegyzés 2010 októberéig közel azonos árfolyamon mozgott, ám az azt követően kezdődő észak-afrikai konfliktusok néhány OPEC tagországot a kitermelés mérséklésére késztettek, és ez végül a Brent típusú kőolaj tekintetében többletkeresletet generált. Illetve erősen emelte a geopolitikai kockázati felárat a határidős piacokon, mivel sokáig kilátástalan volt a vezetőváltáson átesett Líbia és Egyiptom sorsa is, amely közel 5 százalékát adja a teljes globális kőolaj kitermelésnek. A Brent árfolyama ez idő alatt 84,78 dollárról a közel 124,34 dolláros rekordárig erősödött május elejére.

A Brent típusú kőolaj árjegyzése két dolog hatására mérséklődhet középtávon. Az egyik, amely ismét tartósan 100 dollár alá szoríthatja a Brent hordónkénti árfolyamát, és erre egyre nagyobb esély is mutatkozik, a külföldi, ám ottani érdekeltségekkel rendelkező kitermelők ismét normál kapacitáson való napi működése, amely elősegítheti a geopolitikai kockázati felár kiárazódását. Az olasz Eni S.p.A. szeptember végi bejelentése - miszerint munkásai visszatérnek a kutakra és a finomítókhoz - viszonylag nyugtatóan hatott a Brent határidős jegyzésére, annak ellenére, hogy a legjelentősebb OPEC tag Szaúd-Arábia pótlólagosan emelte a kitermelési kvótáját a hónapokig tartó zavargások időszaka alatt.

A másik jelentős befolyásoló tényező az euró övezeti államok támasztotta kereslet mérséklődése, amelyre szintén jelentős esély van, mivel a Monetáris Unió gazdaságának növekedési kilátásait már a Nemzetközi Valutaalap is rontotta. „Véleményük szerint az euró zóna gazdasága ez évben az eddig várt 2 százalék helyett mindössze 1,9 százalékkal, illetve a 2012-es évre várt 1,7 százalék helyett csak 1,4 százalékkal bővülhet” – összegzett Pálffy Gergely. „Ebbe természetesen beletartozik a kitermelők és a finomítók által piacra helyezett benzin- illetve gázolajmennyiség is, melynek vetülete végső soron az üzemanyag lakossági fogyasztása.”

A közép-kelet-európai államok gazdaságának esetleges kedvező megítélése, hazánkat is beleértve, segítheti elő a forint felértékelődését. A hazai fizetőeszköz megítélése ugyanis - ha közvetlen hatással nincs is a MOL dollárban denominált készletgazdálkodására -, közvetetten érinti a nagykereskedelmi árképzést.

Értelemszerűen kedvezőbb lenne a benzinárra egy a jelenlegi 210 USD/HUF helyett egy 200 USD/HUF alatti árfolyam, ám ezt nagyban befolyásolja az EUR/USD utóbbi hetekben sokat gyengült jegyzése is.