Az arany idei leggyengébb hetén van túl

Közel 10 százalékos januári emelkedés után kisebb eséssel kezdte az arany árfolyama az elmúlt hetet. Az időszerű korrekcióhoz az Egyesült Államok legfrissebb munkanélküliségi adatairól érkező hírek szolgáltatták az indokot, miután a közzétett jelentés szerint a januári foglalkoztatás a várakozásoknál jobban alakult. A 8,3 százalékos munkanélküliségi ráta az utóbbi három év legjobb adata, a javuló tendencia pedig egy a Fed további monetáris lazításainak szükségessége elleni érv lehet. Erre a hírre a nemesfémekkel az utóbbi hetekben jelentős hozamot elérő spekulánsok azonnal profitrealizálásokba kezdtek. A korrekció azonban nem tartott sokáig. Egyrészt azért, mert nem sokkal később már kritikai észrevételek emlékeztettek arra, hogy a munkanélküliségi ráta csökkenése részben mindössze annak köszönhető, hogy egyre több állástalan esik ki a hivatalos statisztika látóköréből. Másrészt a Fed elnöke, Ben Bernanke egy kongresszusi meghallgatáson maga is óva intett a munkanélküliségi probléma alábecsülésétől, és ezzel ismét tágra tárta a pénzügyi lazításhoz vezető ajtót.

A hét egészében a görög állam pénzügyei körüli tárgyalások voltak a leginkább piacbefolyásoló hatással a nemesfémekre. A befektetők körében egyre erőteljesebben érvényesül az a vélekedés, hogy egy hosszú alkufolyamat végén Görögország valószínűleg újabb segítséghez fog jutni, ami a tényleges és a görög miniszterelnök szavai szerint katasztrofális államcsőd bekövetkeztét ismét elodázhatja. Hangsúlyozottan csak időnyerésről van szó, hiszen továbbra sincs esély a hellén államháztartás önerőből való fenntartható finanszírozásra, így a görög téma még jó ideig a figyelem középpontjában fog maradni. Bár konkrét megállapodások egyelőre nem születtek további segélyeket illetően, sokan az Európai Központi Banktól várják, hogy görög államkötvények felvásárlásával enyhítsen az Athénra nehezedő nyomáson.

A Bank of England hasonló lépésre szánta el magát, amikor a hét második felében bejelentette, hogy további 50 milliárd font értékben fog saját kötvényeket vásárolni. Ez az intézkedés a brit jegybankot teszi a pénznyomtatás vitathatatlan bajnokává. Nagy-Britannia központi pénzintézete ugyanis azon van, hogy a nemzeti össztermék 20 százalékának megfelelő friss pénzt nyomtasson, és az államháztartás immár egy negyedét a bankóprésen keresztül finanszírozza. Ezzel a rendszerbe pumpált likviditással az inflációs kockázatok növekedése jár együtt, ami közép- és hosszútávon a nemesfémek árfolyamát fogja segíteni.

Az elmúlt hónapok likviditásnövelő intézkedéseinek eredményeként az arany és a tőzsdén jegyzett cégek árfolyama már egy jó ideje párhuzamosan alakul. Ez az együttmozgás amúgy nem megszokott jelenség. Sőt az arany éppen azért számít kedvelt kiegészítő elemnek a portfoliókban, mert a két instrumentumra a korreláció hiánya a jellemző, vagyis az árfolyamuk inkább egymástól függetlenül szokott mozogni. Hogy ez most mégis másképp van, az nem utolsó sorban a befektetési piacokat olajozó pénzbőségnek köszönhető.

Az Európai Központi Bank (EKB) decemberben nyitotta meg a pénzcsapokat azzal, hogy akkor közel 500 milliárd euró friss forrást biztosított a bankrendszer számára. Ezzel szinte egy időben kezdtek el az európai részvényindexek emelkedni, de jól teljesít azóta minden egyéb eszközkategória is. Az EKB pénze a részvények mellett megtalálta az utat a sárga nemesfém piacára is.

A fundamentumok háza tájáról érkezett végül az a hír, hogy Kína a tavalyi évben 428 tonna aranyat importált Hongkongon keresztül. A Hongkongi Népesség-nyilvántartási és Statisztikai Hivatal (Hong Kong Census and Statistics Department) közleménye szerint ezzel egy év alatt megháromszorozódott a behozatal, ami beszédes adat Kína rohamosan növekvő aranyéhségét illetően. Az erős belföldi kereslet és a nemzetközi devizatartalékok diverzifikálásának kényszere miatt a kínai aranyimport a továbbiakban is jelentős tényező maradhat.