Nagyot csökkentek a reálbérek

Márciusban jelentősen, 2,7 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 6,8 százalékról, a nettó bérek stagnáltak, így a nettó reálbérek 5,2 százalékkal csökkentek – állapítja meg Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint az adójóváírás megszüntetése miatt azonban a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál.

„A bárnövekedési ütem csökkenését jelentősen befolyásolja az összetételhatás, mivel a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami lefelé torzítja az átlagot” – mutatott rá Suppan Gergely.

A közgazdász szerint kissé meglepő, hogy a versenyszférában 5,8 százalékra lassult a bérnövekedés, a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés pedig 6,8 százalékra csökkent az előző havi 10 százalékról.

Az egy évvel ezelőttihez képest kevesebb munkanap némi magyarázatot adhat, azonban igen jelentősen csökkentek a bérek a pénzügyi szférában (-17,1 százalék), míg megugrottak a bérek az ingatlanügyletek ágazatban (+31,5 százalék).

„A gyenge gazdasági teljesítményt tükrözi, hogy a versenyszférában egy év alatt 1,4 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma. A költségvetési szférában – a már említett összetételhatás miatt – 4,5 százalékkal csökkentek a bérek, azonban 4,1 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók létszáma” – írta Suppan.

Hangsúlyozta, hogy a bérek alakulása nem tükröz se béroldali, se keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése (ami a valóságban kisebb mértékű lehet) miatt a belső kereslet további szűkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalék inflációs cél miatt.

Úgy látja, a kamatok csökkentéséhez az IMF-megállapodás mellett a forint erőteljes erősödésére lenne szükség, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél.