Megdupláznák a sertésállományt
A program megvalósulása esetén komoly hatással lenne a magyar gazdaságra: a terv becslései szerint a 3 millió új sertés 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225–250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely 6–7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének.
A remélt felfutás természetesen nem lenne ingyen. 288 milliárd forintnyi költségvetési támogatás mellett 378 milliárdnyi magán- (befektetői-, hitel- és termelői) forrásra lenne szükség, vagyis a program hét éves finanszírozási igénye összességében 666 milliárd forint lenne. Ebből nem kevesebb, mint 164 milliárd forintnyi önrészre lenne szükség, ennyit kellene tehát beleadniuk az ágazat felvirágoztatásába hét év alatt a termékpálya szereplőinek.
„Ha az állam részéről megtörténnének azok az – egyébként a stratégiai anyagban szereplő – lépések, amelyek az uniós támogatások átcsoportosítását, az állattenyésztés, ezen belül is a sertéstenyésztés, valamint -feldolgozás priorizálását céloznák, akkor hét–nyolc éven belül valóban egy érdemi állománybővülés következhetne be, aminek a feldolgozására a magyar húsipar készen állna” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke rámutatott: a hazai húsipar már most is képes lenne 40–50 százalékkal több magyar sertést feldolgozni a mostaninál. Jelenleg a magyar húsipar valamivel több mint négymillió sertést vág le, ennek – évente változó arányban – 10–20 százaléka importból származik. Ezen felül a feldolgozók húst is importálnak. A végeredmény az, hogy a teljes hazai sertéshús-felhasználás hozzávetőleg harmada külföldről származik.
„Ha a hazai hizlalók versenyképes áron tudnának előállítani több sertést, a húsipar a ma importból beszerzett alapanyagot ki tudná váltani a magyar sertéssel. Ehhez a stratégiában foglaltak szerint is komoly technológiai fejlesztésekre lenne szükség” – fogalmazott Éder Tamás. Versenyképesnek számítana ugyanakkor már az is, ha a magyar sertés csak egy kevéssel lenne drágább a holland, dán, német árunál.
„Ha az árkülönbséget addig sikerülne szűkíteni, hogy az összemérhető legyen a szállítási költségekkel, akkor az iparágnak megérné a magyar sertést vásárolni” – mutatott rá az elnök. Éder Tamás szerint a tervnek a mai feltételek mellett nincs realitása, ugyanakkor megvalósítható lenne a stratégia a támogatási és szabályozási feltételek változásával, a finanszírozási elemek beléptetésével, a hitelélet javulásával, és szervezett, biztos piacra jutást lehetővé tévő integrátori rendszerek kialakításával.
A Hússzövetség elnöke hangsúlyozta, hogy emellett elengedhetetlen szükség lenne versenyképes kapacitással rendelkező vágóhidakra is, hiszen Magyarországgal ellentétben a környező országokban már sikeresen és hatékonyan működnek évi többmillió sertést vágó üzemek is.
Az agrárközgazdász szerint forrás nincs és nem is lesz
„A stratégiában foglalt számok reálisak, gond ugyanakkor, hogy a megvalósuláshoz szükséges forrás nem áll rendelkezésre, és valószínűleg a jövőben sem fog” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. A szakember hozzátette: „az Európai Uniótól baromfi- és sertéstenyésztéssel kapcsolatban csak állatjóléti támogatás nyerhető el, valamint a környezetvédelmi beruházásokat segítő dotáció, mint például a hígtrágyakezelés támogatása”. Férőhelyberuházásra nem adható közösségi támogatás, márpedig ez lenne a legfontosabb előfeltétele az egésznek – tette hozzá.Raskó szerint már az is nagy eredmény lenne, ha a jelenlegi sertéslétszám egymillióval nőne, ez az agrárközgazdász szerint hozzávetőleg 200 milliárd forintnyi pluszforrásból elérhető.
„Ezt ugyanakkor nem lehet a régi telepek korszerűsítésével elérni, új technológiákra van ugyanis szükség. Az etanolgyártás felfutása, és a magas terményárak miatt a kukoricára és egyéb gabonákra nem lehet alapozni egy ilyen bővülést, ehelyett az iparág melléktermékeit kellene takarmányként hasznosítani, amely költséges és időigényes” – magyarázta Raskó György.
Raskó szerint már az is nagy eredmény lenne, ha a jelenlegi sertéslétszám egymillióval nőne, ez az agrárközgazdász szerint hozzávetőleg 200 milliárd forintnyi pluszforrásból elérhető.
„Ezt ugyanakkor nem lehet a régi telepek korszerűsítésével elérni, új technológiákra van ugyanis szükség. Az etanolgyártás felfutása, és a magas terményárak miatt a kukoricára és egyéb gabonákra nem lehet alapozni egy ilyen bővülést, ehelyett az iparág melléktermékeit kellene takarmányként hasznosítani, amely költséges és időigényes” – magyarázta Raskó György.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.