Szűk körű az adósmentés

Simor András, a nemzeti bank elnöke és Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója a jelzáloghitelesek megsegítésére bevezetett eszköztár szélesítését szorgalmazta a Pénzügyi Stabilitási Tanács legutóbbi ülésén. Szerintük a problémás jelzáloghitelek jelenlegi szintje pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, rontja a hitelezési hajlandóságot és a hitelezési képességet. Úgy vélik, az eddig alkalmazott módszerek ugyan lassítják a hitelek nem teljesítővé válását, de a problémás hitelállomány leépülését alig segítik elő.

A jegybank adatai szerint a nem teljesítő lakossági jelzáloghitelek aránya három éven belül 4,3-ról 17,8 százalékra emelkedett. Tavaly ősszel mintegy 950 ezer devizaalapú lakossági jelzáloghitelt tartottak nyilván 5255 milliárd forint értékben. Közülük csaknem 170 ezer hitelt kedvezményes árfolyamon február végéig előtörlesztettek. A fennmaradó 780 ezer, csaknem 4000 milliárd forint értékű hitelből több, mintegy 140 ezer, több mint 700 milliárd forint értékű adósságot nem fizetnek legalább három hónapja.

Az eddigi adósmentő akciókból a kedvezményes árfolyamon történt végtörlesztés volt a legeredményesebb. A kormány a bankok tiltakozása ellenére lehetővé tette, hogy a hitelüket rendesen fizető adósok jelentős része a piaci árnál 20–25 százalékkal alacsonyabb árfolyamon előtörlessze hitelét. A pénzügyi felügyelet adatai szerint február végéig 169 256 devizaalapú lakossági jelzáloghitelt törlesztettek elő kedvezményes árfolyamon 1354 milliárd forint értékben, ami 370 milliárd forint veszteséget jelent a hitelintézeteknek.

Közben az adósok nagyon mérsékelt érdeklődését váltotta ki a kormány és bankszövetség által tavaly nyáron kidolgozott árfolyamrögzítés, mely nem csökkentette, csak későbbre halasztotta az adósság megfizetését. A lapunknak válaszoló kilenc bank november végéig mindössze 3760 árfolyamrögzítési kérelemről számolt be, ami kevesebb, mint az érintettek 4 ezreléke. Mivel a 9 bank lefedi a magyar bankrendszer csaknem egészét, és a kedvezőbb lehetőségek hírének hatására az érdeklődés erősen lanyhult, ezért az árfolyamrögzítést kérők száma vélhetően 9 ezer fő alatt maradt.

Nem járt áttörő sikerrel a nem teljesítő devizaalapú lakossági jelzáloghitelek negyedének május 15-ig tartó elengedése és forintra váltása sem. Az azenpenzem.hu szerint tavaly ősszel körülbelül 140 ezer 90 napon túl tartozó jelzáloghiteles adós volt, és akár 60 százalékuk is megfelelhetett az előírásoknak. Becsléseik szerint azonban csak 20–30 százalékuk élhet a forintosítással, ami 30–40 ezer adóst jelent. A CIB Bank arról tájékoztatta lapunkat, hogy náluk mintegy 500 adós ilyen kérelmét fogadták el. Ez alapján az is lehetséges, hogy még 10 ezren sem élnek a végtörlesztéshez hasonló arányú kedvezménnyel.

Még nem dőlt el, mennyire lesz sikeres a kormány és a bankszövetség második árfolyamrögzítési mechanizmusa, melynél a tartozás kamatrészének a rögzített kurzus feletti részét a bankok és az állam átvállalja az adósoktól. Május végén több bank is arról számolt be lapunknak, hogy náluk több ezren kezdeményezték, így összesen 10–20 ezren igényelhették az új árfolyamrögzítést. Az információt szolgáltató bankok az év végéig az érintettek 60–75 százalékának jelentkezését várják. Ha ez megvalósul, akkor a hitelüket törlesztő mintegy 640 ezer adósból 380–480 ezren élhetnek a lehetőséggel.

Így a legoptimistább számítások szerint is 160 ezer jól fizető és 100 ezer nem teljesítő adós kimarad a kedvezményes lehetőségekből. Kevésbé derűlátó számítások szerint pedig több mint 400 ezer adós, az eredetileg érintettek csaknem fele nem él majd az eddig kínált lehetőségekkel.