Az állam nem menti meg a Gyulait
„A Vidékfejlesztési Minisztériumtól végleges tájékoztatást kaptunk két hete, hogy az uniós szabályok miatt nincs olyan lehetőség, amely lehetővé tenné a cég által igényelt egymilliárd forintos forrás kifizetését” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. Hozzátette: mivel az elmúlt hetekben világossá vált, hogy további banki forrás sem áll rendelkezésre, és új befektető sincs, ezért új forgatókönyv kidolgozása van napirenden. „Az egyetlen kérdés, hogy a többségi tulajdonos HAGE-NAGISZ hajlandó-e átcsoportosítani további forrást arra, hogy a Gyulai Húskombinát likviditását biztosítsa. Ez nem lesz egyszerű, hiszen erre már eddig is közel másfél milliárd forintot fordított a főtulajdonos, ugyanakkor a cél az üzem megtartása.” Erről Ruck szerint a tulajdonosi kör jövő héten dönt, hogy pontosan melyik napon, az várhatóan ma derül ki.
A kormányzati részről érkező támogatás elmaradása csalódást jelenthet a cégnek, hiszen tavasszal erőteljes politikai akarat mutatkozott a Gyulai Húskombinát megmentésére. Mára azonban valószínűleg kiderült: a mentőövhöz a jelentős anyagi forrásokon kívül az EU által elfogadott eszköz sem áll rendelkezésre. Lapunk információi szerint ráadásul már a cég korábbi kiemelt vállalattá nyilvánításakor is több húsipari szereplő kopogtatott a vidékfejlesztési tárca ajtaján azzal, hogy szeretne hasonló státuszt kapni.
A kiemelt vállalat minősítés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a cég állami forrást kapna, ha bajba jut. A státusz mindössze arra jogosít fel, hogy egy esetleges csőd esetén a felszámolási eljárást az állam végezné, az ígéretek szerint kedvezőbb elbánással.
A Gyulai Húskombinát többségi tulajdonosa a HAGE-NAGISZ Nádudvari Mezőgazdasági Vállalkozói Csoport, ez utóbbiból a HAGE tulajdonosi körében kisebbségi, ám jelentős tulajdonrésszel rendelkező bankok is vannak. A HAGE 25 százalékát a K&H Bank, 7 százalékát az OTP birtokolja. A folytatáshoz szükséges forrást vélhetően könnyen előteremtő bankok fizetési hajlandóságáról egyelőre nem sokat lehet tudni. Ha a két pénzintézet úgy dönt, hogy érdekében áll a Gyulait megmenteni, a pénzt könnyen előteremthetik. Gondolkodhat azonban a két bank úgy is, hogy az egyébként sikeres mezőgazdasági tevékenységet végző tulajdonuk, a HAGE-NAGISZ érdekeit tartja szem előtt, és inkább a portfólió gyenge láncszemeként is felfogható Gyulait magára hagyják. Ez utóbbit erősítheti az, hogy – mint azt a vezérigazgató lapunknak nyilatkozta – a Gyulai Húskombinát közvetlenül is kezdeményezett tárgyalásokat a K&H-val annak érdekében, hogy a pénzintézet forrást biztosítson – mindeddig eredménytelenül.
A vezérigazgató ugyanakkor leszögezte: „a cég az alapkötelezettségeinek mind a mai napig megfelel, így rendben fizeti a közüzemi számlákat, átutalja a béreket, és teljesíti a partnerei követeléseit is.” Ruck elismerte, hogy vannak a termelésben csúszások és elmaradt tételek, ugyanakkor szavai félreértésének nevezte az MTI-n megjelent nyilatkozatát, amely szerint folyamatos 2-3 hetes csúszásban lennének a rendelésekkel.
A kialakult helyzetről Ruck János kijelentette: a cég az idei első fél évben közel 10 százalékkal tudta növelni belföldi értékesítését a tavalyi év hasonló időszakához képest, amely a hazai fogyasztási adatokat nézve valóban figyelemre méltó. „Hozzávetőleg 240 tonnával többet termeltünk, ebből a növekményből közel 150 tonna a belföldi értékesítés, a többi az export bővülése. A cég azonban döntően minőségi, magasabb árfekvésű termékeket gyárt, ebben a termékkörben szinte lehetetlen komolyabb áremelést átvinni, miközben az alapanyagárak jelentősen nőttek.” – magyarázta a vezérigazgató. A Gyulai Húskombinát alapanyagra fordított kiadásai az év első felében több mint 300 millió forinttal nőttek. „Ez még nem a volumenhatás, csupán az árkülönbözet eredménye” – tette hozzá Ruck János.
A szakszervezet szerint drámai a helyzet
„Nagyon nagy a baj, nemcsak a Gyulai Húskombinátnál, hanem az egész magyar sertéságazatban és a hússzektorban” – nyilatkozta lapunknak Kapuvári József. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke hangsúlyozta: a Gyulai mindazonáltal képes volt a krízis közepette is fokozni a belföldi értékesítését, és a feketegazdaságtól terhelt vágási és darabolási tevékenység helyett csak készítmények gyártásával foglalkozik. Kapuvári szerint ezért a cég könnyen sikeres lehetne, ám míg korábban a finanszírozás hiánya a további növekedést akadályozta meg, a pénzügyi helyzet mára olyan „drámai” lett, hogy a termelés szinten tartása sem lehetséges.A szakszervezeti vezető lapunknak azt mondta: ezzel együtt is azt remélik, hogy a cég folytatja tevékenységét, hiszen álláspontjuk szerint a tulajdonosoknak is az az érdeke, hogy elkerüljék a csődöt. Kapuvári úgy vélekedett: a Gyulai Húskombinát csaknem 400 dolgozójának munkahelye megmenthető, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének célja ma egyértelműen az, hogy megmaradjon a termelés Gyulán.
Ez azért is rendkívül fontos lenne, mert a szóban forgó cég a város egyetlen nagy termelő vállalata és munkaadója – tette hozzá Kapuvári József szakszervezeti elnök.
A szakszervezeti vezető lapunknak azt mondta: ezzel együtt is azt remélik, hogy a cég folytatja tevékenységét, hiszen álláspontjuk szerint a tulajdonosoknak is az az érdeke, hogy elkerüljék a csődöt. Kapuvári úgy vélekedett: a Gyulai Húskombinát csaknem 400 dolgozójának munkahelye megmenthető, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének célja ma egyértelműen az, hogy megmaradjon a termelés Gyulán.
Ez azért is rendkívül fontos lenne, mert a szóban forgó cég a város egyetlen nagy termelő vállalata és munkaadója – tette hozzá Kapuvári József szakszervezeti elnök.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.