A közgazdász szerdán, a Szentimrevárosi esték első rendezvényén, a főváros XI. kerületében felidézte, hogy tavaly novemberben valódi valutaválság réme sejlett fel a görög krízis következtében. Ennek hatására pánik alakult ki, Magyarország pedig nem saját okán, hanem a beágyazottsága miatt lett spekuláció tárgya. Meglátása szerint a tárgyalássorozat a háromoldalúság miatt akad meg állandóan, az Európai Bizottság "példát akar statuálni", míg az IMF makroökonómiai szempontokat képvisel.
A pánik elmúlt, amíg a magyar reálkamat pozitív, mindegy, van-e megállapodás, vagy sincs - mondta, hozzátéve: az álláspontok messze vannak egymástól, és eközben közvetlen kényszer nincs a megállapodásra. Önerőből fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatni, és továbbra is vásárolni fogják a magyar papírokat - vélekedett.
A közgazdász szerint bár az alaptörvényben az szerepel, hogy Magyarország szociális piacgazdaság, de nem az, hanem annak egy "keleti, lebutított változata". Inkább vadkapitalizmus van, semmint szociális piacgazdaság, utóbbi egy jövőkép, amelyen még dolgozni kell - mondta.
Alapvető problémának látja Csaba László, hogy alul- és túlszabályozás egyszerre megfigyelhető, mintha nem találták volna meg az arányokat. Az államnak olyan területeket kell szabályoznia, amelyeket más nem tud - fűzte hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.