BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szuperkasszák - irreálisnak tartja a szakma a kormány céljait

Egy hónappal kitolta az adóhatóság rendszerébe kapcsolt pénztárgépek beállításának határidejét a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben található kormányhatározat a szakma szerint nem sokat javít a helyzeten, a céldátumok így is irreálisak.

„Megágyazhattak a további csúszásnak” – így értékelte lapunknak a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke azt a kormányhatározatot, amely új időpontot írt elő az adóhivatal rendszerébe kapcsolt pénztárgépekre való átállásra. Antalffy Gábor szerint a kormány azzal, hogy április 1-je helyett május 1-jét tűzte ki az új pénztárgépek üzembe helyezésére, és június 30-ig (az elektronikus naplóval rendelkező gépek esetében az év végéig) lehetővé teszi a hagyományos kasszák használatát, elismerte, hogy az eredeti határidő tarthatatlan.

Erre korábban maga a nemzetgazdasági miniszter is utalást tett már. Matolcsy György január elején egy képviselői kérdésre azt válaszolta, az átállással kapcsolatos észrevételek figyelembevételével elképzelhető, hogy módosítják az áprilisi céldátumot.

A további csúszás azonban újabb problémát is felvet: ha az átállást július elsejéig tolják ki, az szinte megoldhatatlan feladatot jelent például a főszezonban óriási forgalmat lebonyolító kereskedőknek – véli Antalffy Gábor. Szerinte legalább háromnegyed év felkészülésre lenne szükség.
Az egy hónapos halasztás azért sem jelent megoldást az elnök szerint, mivel a kereskedők még azt sem tudják, pontosan milyen az a „szuperkassza”, amelyre le kellene cserélniük jelenlegi pénztárgépüket.

Az ezzel kapcsolatos rendelet (amelynek több mint százoldalas tervezetének véleményezésére három napot kaptak az érintettek) még mindig várat magára, a kereskedők még egyetlen darabot sem láttak abból a típusból, amelyből a kormány becslései szerint nagyjából 250 ezret kellene beállítani. Ehhez pedig a jelenleg működő kasszák nyolcvan százalékát kellene lecserélni. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége szerint a feltételeknek megfelelő gép kifejlesztése 4–12 hónapot vesz igénybe. Jóllehet a kormány már jelezte, az adóhatóságnál már felállt az a szerver és működőképes az a szoftver, amely az adatok fogadására hivatott, a küldés oldalán (vagyis a mobilszolgáltatók részéről) sincs meg még az összehangolt rendszer.

Az átállás komoly anyagi terhet is jelent a vállalkozásoknak, ágazati becslések szerint csak a gép 150–200 ezer forintos kiadást jelent a vállalkozóknak. Ehhez a kormány állami támogatást ígért. Annyit tudni, hogy a rendelettervezet 17 milliárdos ráfordításssal számol az állam részéről. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára egy hete a Magyar Nemzetnek azt mondta: összességében akár tízmilliárd forinttal is segítheti az állam a cserét. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felkészítését 4,5 milliárdra kalkulálták.

Visszaeshet a bevétel

A pénztárgépek online bekötésével a nemzetgazdasági tárca 95 milliárd forintos áfabevétel-növekedéssel számol. Ez azonban a csúszás miatt csökkenhet. Antalffy Gábor ugyanakkor rámutatott: nem az érintett, korábban is pénztárgéppel kereskedő cégek a feketekereskedelem melegágyai. Ha a becslések szerint évente 1000– 1500 milliárd forintnyi adóbevételt elnyelő feketézést akarják visszaszorítani, inkább az agrárkereskedelemben, a termelői piacokon vagy a számítástechnikai ágazatban kellene körülnézniük, nem a boltokban – véli a Kisosz ügyvezető elnöke.


-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.