Hétfőn vitáznak a pénzügyi mentőcsomagról

A halasztásról azt követően született döntés, hogy vasárnap reggel a ciprusi köztársasági elnök, Nikosz Anasztasziadisz bejelentette: hétfőn tartja meg azt a parlamenti felszólalását, amelyben igyekszik megvédeni az euróövezeti pénzügyminiszterek péntek esti találkozója után meghirdetett, az elnök megfogalmazása szerint "fájdalmas" áldozatokkal járó mentőcsomagot. A nicosiai képviselőház így hétfő délután találkozik, az elnök pedig hétfő reggel egyeztet a pártokkal a kérdésben.

Helyi médiaértesülések szerint az 56 fős parlament három pártja jelezte már, hogy elutasítja a - bankbetétek egyszeri megadóztatását is tartalmazó - csomagot. Elemzők azonban úgy látják, hogy a javaslatot szűk többséggel ugyan, de elfogadhatja a törvényhozás.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat reggel állapodtak meg egy 10 milliárd eurós ciprusi mentőhitelről. A megállapodás részét képezi, hogy a ciprusi bankbetéteseket 100 ezer eurós összeg alatt 6,75 százalékos, az e feletti részre pedig 9,9 százalékos egyszeri, a bankbetét összegére vonatkozó adó megfizetésére kötelezik. Az adónemtől 5,8 milliárd eurónyi bevételt remél a ciprusi kormány.

Az adót kedden hajthatja be a kormány, amennyiben a hétfői - egyébként nemzeti ünnepnapon megtartott - parlamenti ülésen döntés születik róla. A ciprusi pénzügyminiszter szombaton úgy fogalmazott: "bárcsak ne én lettem volna a miniszter, aki ezt megcsinálja", de sokkal több pénzt veszített volna az ország, ha a bankrendszer csődbe megy.

A - mérlegfőösszegét tekintve - ciprusi GDP nyolcszorosára duzzadt bankrendszer már hónapok óta a csőd szélén táncol. Egy januári felmérés szerint mintegy 17 milliárd eurós bankfeltőkésítésre lesz szükség, ami - mentőcsomag hiányában - elviselhetetlenül nagy terhet rótt volna a 18 milliárd eurós bruttó hazai termékkel rendelkező országnak.

A ciprusi lakosok kevésbé örültek a szombati megállapodásnak. Egy Cipruson élő brit-ciprusi kettős állampolgár felháborodását fejezte ki. "Nagyon mérges vagyok - mondta. - Évekig dolgoztam ezért a pénzért, és most azért veszítem el, mert a hollandok és a németek ezt akarják". Egy a Reutersnek nyilatkozó nyugdíjas szerint nem Szicília, hanem Ciprus a maffiózók szigete. "Ez rablás" - mondta.

Elemzők szerint most az igazi kérdés az, hogy miként reagálnak majd a külföldi betétesek, akik a Cipruson elhelyezett, mintegy 68 milliárd eurónyi bankbetétállomány több mint egyharmadát birtokolják. A tárgyalásokat ismerő források szerint a bankbetétek megadóztatása azért került a tárgyalóasztalra, mert egyes euróövezeti államok, így különösen Németország nem akarta, hogy adófizetőik pénzén mentsék ki a hiányos ciprusi bankszabályozás előnyeit kihasználó - leginkább orosz állampolgárságú - betéteseket.

Az Európai Központi Bank (EKB) igyekezett nyugtatni a kedélyeket és hangsúlyozta, hogy keddi újranyitásukkor biztosítják a ciprusi bankok kellő likviditását. "Van vészforgatókönyv" egy esetleges bankpánik esetére - mondta szombaton Jörg Asmussen, az EKB igazgatótanácsának tagja.

Más bajban lévő euróövezeti államok is feszülten figyelik a ciprusi fejleményeket. A spanyol központi bank szombaton jelezte: egyelőre nem tapasztalta, hogy az emberek pénzüket menekítenék ki a bankrendszerből. "A ciprusi helyzetet és ezt a megállapodást nem lehet más euróövezeti országokra is kiterjeszteni" - mondta a Reuters hírügynökségnek egy forrás a spanyol gazdasági minisztériumból. Görögországban a pénzügyminiszter - szintén szombaton - szögezte le, hogy a ciprusi bankok görögországi leányai mentesülnek az egyszeri betéti adó alól.