Népszavazás három margitszigeti lakosnak

A XIII. kerületi önkormányzat a Margitsziget ügyében beadvánnyal fordulna az Alkotmánybírósághoz, illetve azt tervezi, hogy kilép a Budapesti Önkormányzatok Szövetségéből (BÖSZ) – jelentette be Tóth József. Budapest XIII. kerületének MSZP-s polgármestere közölte, hogy az erről szóló döntéseket június 27-én hozhatja meg a képviselő-testület. A BÖSZ-ből azért lépnének ki, mivel a szervezet nem teljesítette érdek-képviseleti funkcióját. Kedden levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a terület átadására vonatkozó jogszabályt, másnap pedig az ombudsmanhoz fordultak. Levelet írtak a kormányfőhöz is.

Fontolgatják azt is, hogy nemzetközi fórumokhoz forduljanak a helyi önkormányzati charta megsértése miatt. Tóth elmondta, hogy ezekkel a bejelentésekkel az árvízi helyzet miatt vártak eddig.

Korábban megírtuk, hogy egy szabályozási terv alapján öt telket (Thermál és a Nagyszálló, Dózsa teniszstadion, Palatinus strandfürdő, Nemzeti Sportuszoda, Atlétikai Centrum) hoznának létre a Margitszigeten, amely a XIII. kerülettől a főváros fennhatósága alá kerülhet. Tarlós István főpolgármester mindezt korábban s „buta politikai hazugságnak" titulálta. Angyalföld főépítésze szerint a tervezet alapján kötelező lesz kialakítani ezeket a telkeket, amelyek így az állam, vagy a főváros által eladhatóvá válnak. Arató György elmondta, hogy a jövőben az is lehetségessé válik, hogy jóval több, akár 26 építései telket is kialakítsanak a szigeten. A kerületnek ebbe már nem lehet beleszólása, mivel egy törvénymódosítás után a szabályozás jóváhagyásának a hatásköre a Fővárosi közgyűléshez kerül. A főváros építési szabályzata jövő június 30-ra fog elkészülni, amelyben már szerepelhetnek a telkek létrehozása.

Tóth több olyan dolgot is felsorolt, amely szerint jogtalanul és az alaptörvényt sértően került a Margitsziget (egy korábbi verzió még a Városligetet is említette) a kerülettől a főváros közvetlen irányítása alá. Úgy vélte a döntés durva beavatkozás a közigazgatási rendszerbe, ami precedenst is eredményezhet.
Felidézte, hogy egy parlamenti bizottsági vitában egy helyettes államtitkár egy kérdésre azt válaszolta, hogy a főváros kerületekre tagozódik, de nem kell ennek mindig így lenni. Erre pedig még a fideszes képviselők is felszisszentek.

Az Országgyűlés hétfőn döntött arról, hogy a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a Margitsziget. A törvénymódosítás június 30-án lép hatályba. „A főváros érvei egytől egyig hamisak, a kapcsolódó parlamenti jogszabály pedig fércmunka, amelyben a hatalmi arrogancia és a gátlástalanság érvényesül" – hangoztatta a polgármester. Szerinte összetéveszti a közigazgatást és a tulajdont, a szabályozást és a fejlesztést, diszkriminatív, és lehetségessé válhat, hogy bármikor, bárkitől, bármi elvehető. Tóth kijelentett: „aki ilyet kezdeményez, az valószínűleg lelki defektekkel rendelkezik”.

Tóth a jogsértések között sorolta fel, hogy az alaptörvény szerint csak a kerületek alakíthatók, de azt nem, hogy a különböző területek ide-oda tologatása is megengedett. Törvényellenesnek mondta, hogy ebben a területszervezési kérdések nem kérték ki ott lakóhellyel rendelkezők véleményét, ami kötelező lenne. hiányolta, hogy nem kérték ki az illetékes érdekképviseleti szervek álláspontját sem. Jogszabályellenesnek mondta a Margitsziget elvételét abból a szempontból is, hogy az egyedi döntési aktusnak minősül, egyetlen szervezeti egységre vonatkozik csak.

Tóth József cáfolta Tarlós István főpolgármesternek azt a kijelentését, mely szerint a Margitsziget eddig is a fővárosé volt, mivel a polgármester szerint a főváros nem az 1/1-es tulajdonosa a Margitszigetnek. A sziget ugyanis 7 helyrajzi számon van, ebből háromnak a tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, a másik négynek pedig közösen a magyar állam, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye és a főváros a tulajdonosa. Tóth elmondta, hogy méreteit tekintve másfélszer akkora Gellért-hegyen másfél millió négyzetméter fővárosi tulajdon van, és a teljes Hajógyári-sziget is a fővárosi önkormányzaté 1/1-es tulajdonban. Így ezeket a területeket is közvetlen írányítás alá lehetne venni.

A Margitszigetet a főváros közvetlen irányítása helyező törvényjavaslatot Navracsics Tibor közigazgatási miniszter nyújtotta be, indoklása szerint erre azért van szükség, mivel a sziget kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.

Tóth szerint ennyi erővel ezt az elvet a Gellérthegyre is vonatkoztathatnák, ráadásul ott lényegesen több turista fordul meg, mint a Margitszigeten, amit inkább a város lakói látogatnak.
Azt is hangsúlyozta Tóth, hogy az önkormányzat nem ismer olyan fejlesztési szándékot, amelyet akadályozott volna. Hangsúlyozta, hogy az Atlétikai Centrum, a Szécsi Tamás Uszoda és a futófolyosó fejlesztése is a XIII. kerület jelentős közreműködésével jött létre. A szökőkút, vagy a szabadtéri színpad fejlesztése már megkezdődött, ezek nem indokolták volna a Margitsziget elvételét a fejlesztésekre hivatkozva. Utóbbi fejlesztéseket egyébként a főépítész elmondása szerint korábban a kerület is forszírozta.

A parlamenti döntés alapján  az idegenforgalmi- és az építményadót veszi el a főváros, ami mintegy 220 millió forintos bevételkiesést jelent a kerületnek (mintegy 130 millió forint jönne be, de minden egyes bejövő tételhez még 1,5 forintot ad az állam) Margitszigeten a továbbiakban is a kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat, ami mintegy 2,8 millió forintot jelent. Tóth szerint így más kerületektől is el lehet majd vonni az adót ezen az alapon, ha fővárosi tulajdonú területről származik, például a már említett Gellérthegy esetében.

Az angyalföldi képviselő-testület legutóbbi ülésén véleménynyilvánító népszavazás kiírásáról döntöttek, ezen csak a Margitszigeten bejelentett lakcímmel rendelkező három ember jogosult részt venni. Pár napja egyébként még négyen laktak bejelentve a szigeten. A népszavazást várhatóan augusztus 25-én tartják. Az augusztusi népszavazásnak azonban az önkormányzat jogi osztályvezetője szerint csak szimbolikus jelentősége van, ha mind a hárman úgy döntenek, hogy ők inkább a XIII. kerület igazgatása alatt maradnának, attól még a törvényt nem vonják vissza.

A XIII. kerület szerint a Margitszigeten élőknek sérül a választáshoz való joga, mert a jövőben csak listára, illetve a főpolgármesterre tudnak majd szavazni az önkormányati voksolásokon, polgármesterre, vagy képviselőtestületre nem. Az is bonyodalmat okozhat, hogy nincs rendezve, ha a három lakos egyike esetleg önkormányzati segélyt kérne, akkor június 30-a után már minden állampolgári ügyükkel a fővároshoz kell fordulniuk.