Megdöbbentő adatok a magyarországi korrupcióról

A Transparency International kedden közzétett, éves Globális Korrupciós Barométere szerint Magyarországon a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak, ötös skálán 3,9 pontra értékelte az ezer magyar válaszadó a politikai korrupciót. Az üzleti szféra 3,8 pontot, a törvényhozás pedig 3,6 pontot ért el, de nem lehet büszke magára a média sem a 3,5 ponttal. A magyar válaszadók az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartják a legkevésbé korruptnak.

A magyarok többsége szerint (61%) nőtt a korrupció az elmúlt két évben, és súlyos gondnak tartják az állami korrupciót. A megkérdezettek 82 százaléka szerint „valamelyest vagy nagyon” befolyásolja néhány cégcsoport az állam, illetve a kormányzat működését. Még megdöbbentőbb adat, hogy a Magyarországon megkérdezettek 99 százaléka mondta azt, hogy a közszféra korrupciója problémákat okoz.

A magyarországi válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos szerepük van a személyes kapcsolatoknak, ellenkező esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítően – például nem elég gyorsan – kap meg egy szolgáltatást.

Magyarországon ugyanakkor a 27 százalékos világátlagnál jóval kevesebben, a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy ő, vagy vele egy háztartásában elő, az elmúlt 12 hónapban kenőpénzt adott át.

Arra a kérdésre, hogy „Ön jelentené-e, ha tudomására jutna egy korrupciós ügy?”, a válaszadók 70 százaléka válaszolt nemmel. A kutatásból az derült ki, hogy a közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (58 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka mondta ugyanis azt, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.

Az éves korrupciós barométer szerint világszerte a válaszadók 27 százaléka vallotta be, hogy tavaly kenőpénzt fizetett azért, hogy közszolgáltatásokat vegyen igénybe. A válaszolók közel kétharmada véli úgy, hogy a személyes kapcsolatok segitséget nyújthatnak ahhoz hogy a közszférában elintézzék az ügyeiket. A megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy a kormányukat részben vagy akár teljesen érdekcsoportok irányitják.