Ki lehet Kína kapuja az unióra?

„Négyszázalékos gazdasági növekedést tűz ki célul 2016-ra a magyar kormány, a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani” – jelentette ki tegnap Orbán Viktor a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) pekingi székházában tartott kínai-magyar üzleti fórumon. A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó magyar miniszterelnök azt hangoztatta, hogy „aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba”.

A kormányfő a magyar gazdaság területei közül a kínai üzletemberek figyelmébe ajánlotta a víz- és hulladékgazdálkodást, a közlekedésszervezést, a környezetvédelmi károk kezelését, az autóipart, a mérnöki szolgáltatásokat, az energiaszektort, a turizmust, az orvosiműszer-gyártást, a gyógyszer- és élelmiszeripart, valamint a mezőgazdasági termesztési rendszereket.
„Régi barátok vagyunk – hangoztatta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, aki abban bízik, hogy a látogatásnak köszönhetően erősödnek a kínai-magyar kapcsolatok.

Pekingben megállapodás született, hogy a Bank of China bankcsoport Magyarországon hozza létre regionális központját, és egy fiókhálózatot is kiépít. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Huawei Technologies Hungary szándéknyilatkozatot írt alá további magyarországi bővítésről. A kínai multicég szoftveralkalmazással és szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozó innovációs központot hoz létre Magyarországon.

A CCPIT és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) fórumán stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá a kínai Wanhuával, a BorsodChem tulajdonosával. A vegyesbizottsági ülésen egy újabb citromsavgyár létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot is aláírtak. Közös turisztikai szervezet is létrejött, együttműködés lesz a kínai hagyományos orvoslással kapcsolatban, valamint az exportbiztosításról. Kínai munkacsoport készíti elő a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal modernizálását.

Tervezik a mezőgazdasági együttműködés kiszélesítését, hogy többfajta állat húsát exportálhassuk Kínába. Szeptembertől kétszázzal növelik a kínai fiataloknak kínált magyar állami ösztöndíjak számát.
„A két ország közötti kapcsolatok az elmúlt tíz évben regionális összehasonlításban sok szempontból kiemelkedően jónak mondhatóak” – nyilatkozta lapunknak az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa. Szunomár Ágnes szerint kereskedelmünk évről évre növekszik, még az ebben lévő deficitet is sikerül időről időre csökkenteni, bár megszüntetni nem. Korábbi vezető pozíciónk elvesztésének egyedüli oka, hogy a régió többi országa is egyre intenzívebben fejleszti politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait Kínával.

A régióban ma is Magyarország a kínai működőtőke legkedveltebb célországa megközelítőleg 2,5 milliárd dollárnyi működőtőkével, míg Lengyelországba 500 milliónál is kevesebb, Csehországba alig 200 millió dollár jutott. A legjelentősebb kapcsolatok az elektronika, telekommunikáció és vegyipar területén vannak.

Szunomár Ágnes szerint magyar termékekkel a hatalmas kínai piacot „elárasztani” nem lehetséges, de Kína behozatalában egyre jelentősebb szerepet töltenek be a nyersanyagok, például az élelmiszeripari termékek. Az erősödő középosztályra alapozható akár borexport is, bár a mennyiségi probléma itt is megjelenik. A fenntartható fejlődést, a környezetvédelmet szolgáló szolgáltatások exportja – illetve az ezen a területen eszközölt befektetések – azok, amelyek egyre több lehetőséget nyújthatnak, ezen a téren már vannak magyar sikertörténetek is.
A keleti nyitás koncepciója reális lépés, hiszen értelemszerűen a már meglévő euroatlanti kapcsolatok mélyítése mellett hazánk külgazdasági szempontból ezen területek felé tud terjeszkedni – mondta Szunomár.

Ha Magyarország önmagában nem is, a közép-kelet-európai régió lehet Kína kapuja az EU-ra, de kiosztásra várnak a szerepek. Kapcsolataink hagyományosan jók Kínával, de Lengyelország (a régióból csak nekik van stratégiai partnerségük Kínával) mérete, potenciálja (például a most privatizálandó több mint 400 állami vállalat) miatt szintén jó eséllyel pályázik a vezető pozícióra.

A foglalkoztatás főként a közmunkaprogramok révén javult (az év végén némileg a versenyszférában is), de Török szerint 300-400 ezer embert nem lehet közmunkában foglalkoztatni. Az tény, hogy a térség országaihoz hasonlóan az uniós átlagot meghaladja a magyar gazdaság növekedés.

A foglalkoztatás főként a közmunkaprogramok révén javult (az év végén némileg a versenyszférában is), de Török szerint 300-400 ezer embert nem lehet közmunkában foglalkoztatni. Az tény, hogy a térség országaihoz hasonlóan az uniós átlagot meghaladja a magyar gazdaság növekedés. -->