Harc a feketegazdaság ellen

Minden állam számára kihívást jelent az eltitkolt jövedelmek, ügyletek felderítése, így egyre növekvő igény formálódik az adóügyi átláthatóság megteremtésére. Számos kezdeményezés irányul arra, hogy az adó- illetve offshore-paradicsomoknak nevezett országok ne titkolhassák el azokat a vagyonokat, amelyeket náluk helyeztek el, ezáltal megakadályozva a megszerzett pénzeszközök adózatlan külföldre menekítését.

A magyar kormány az elmúlt években valamennyi adóügyi átláthatóságot szolgáló törekvést kiemelten támogatta, emellett – a nemzetközi színtéren tanúsított aktív magatartáson túl – számos markáns intézkedést bevezetett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Gondolhatunk itt az életbeléptetett szigorú korlátozásokra a vállalkozások közötti készpénzforgalom tekintetében, vagy az áfacsalások visszaszorítása érdekében – 2 millió forintos értékhatár felett – bevezetett számlaszintű áfabevallásra, és még számos olyan eszközre, amely az állami adóhatóság erősítését eredményezi. A kormány kiépített például egy erős szűrő mechanizmust, amellyel a hatóság ma már meg tudja akadályozni az adóelkerülési célra létrehozott gazdasági társaságok alapítását. Az új típusú áfavisszaélések megakadályozása érdekében kidolgozott egy gyors és modern ellenőrzési formát, amely az egyes gazdasági események valódiságát vizsgálja, az online pénztárgépeknek köszönhetően pedig pontos képet kaphatunk a kereskedők tevékenységéről, ezáltal könnyen felfedezhetővé válnak a visszaélési sémák, a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások.

Az adóhatóság eszköztárának széleskörű bővítésén túl a kabinet jelentős mértékben szigorította az adóelkerüléshez kötődő szankciókat is. Például a bevétel eltitkolással keletkezett adóhiánynál a bírság ma már a kiesett adó 200 százalékát is elérheti, ezáltal sokkal nagyobb lett a trükközéssel próbálkozó vállalkozás kockázata. A fordított áfa kiterjesztése egyes mezőgazdasági terményekre pedig lényegében megszüntetett egy sor visszaélési lehetőséget.

Ezek az intézkedések a kormány feketegazdaság felszámolása melletti elköteleződését mutatja, amely tudatos és következetes lépések formájában mutatkozott meg, és amely a jövőben is folytatódni fog.

Ugyanis az adók megfizetése, beszedése – mint a költségvetés legmarkánsabb bevételi eleme – elengedhetetlen az ország fennmaradásához, az állam működtetéséhez, a közfeladatok ellátásához, a jóléti kiadások finanszírozásához, vagyis az adóbevételek védelme és növelése nemcsak a kormányzat, hanem a nemzet egészének érdeke. Ezért fontos, hogy ne csak jogszabályi, adórendszerbeli vagy adóhatósági szinten küzdjünk az adóelkerülés ellen, hanem az adómorál és a bizalom erősítése terén is.

Célként kell kitűzni egy szemléletváltás elérését a hazai lakosság és vállalkozások feketegazdasággal kapcsolatos hozzáállásában, hiszen nem lehet és nem is szabad minden egyes adózó mellé egy adóellenőrt állítani. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy egyes becslések szerint a fekete-, és szürkefoglalkoztatáshoz, illetve az áfacsalásokhoz köthető éves adóbevételi kiesés akár az 1000-1500 milliárd forintot is elérheti. Az adózás alól kibújók tábora tehát ennyivel károsítja meg a tisztességesen adózó állampolgárokat, vállalkozásokat, a hazai költségvetést. Ezáltal szűkítik a magyar költségvetés, így az adórendszerbeli könnyítések mozgásterét is, miközben „természetes módon” igénybe veszik a jogkövetők által befizetett adókból finanszírozott állami ellátásokat (az egészségügytől kezdve a közoktatásig).

A nagyságrendek érzékeltetése céljából álljon itt két adat: a központi költségvetés tervezett összbevétele 2014-ben közel 16 ezer milliárd forint, és ugyanitt a hiánycél kevesebb, mint 1000 milliárd forint. Ezen adatok tükrében a fekete- és szürkegazdaság miatti adókiesés érdemi csökkentése elemi érdeke az országnak, ezért az előttünk álló évek egyik legfontosabb adópolitikai célkitűzése ez lesz.