Bizonytalanság a kamatmoratóriumnál

Egyelőre bizonytalannak tűnk, a kamatmoratórium kapcsán mi lesz azoknak az adósoknak a hitelével, akik referenciakamathoz kötött kamatozású kölcsönt vettek fel az utóbbi években. A jogszabály szerint a bankok nem jogosultak a fogyasztói kölcsönszerződéseknél 2016. április 30-ig egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre. Ez a szabály azokra a hitelekre vonatkozik, amelyekre a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos adósmentő törvény is vonatkozott, vagyis amelyeket 2004. május 1. és 2014. július 26. között vettek fel, és nem zártak le 2009 július 26-ig.

A referenciakamathoz kötött kamatozású hiteleknél viszont a bankok kamatemelése, ha pusztán a referenciaként szolgáló mutató változik csak, nem számít feltétlenül egyoldalú szerződésmódosításnak. Ez az MNB álláspontja is, és a hitelintézeti törvény is külön kezeli az ilyen eseteket. A jegybank szerint, ha a referenciaráta módosul, az nem a hitelintézet hatásköre, a bank csak a felárat nem emelheti. A törvényjavaslatot benyújtó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lapzártánkig nem közölte az álláspontját.

A referenciakamathoz kötött hiteleknél a fogyasztó egyáltalán nem biztos, hogy rosszabbul jár a kamatfordulóknál, ha ugyanis az irányadó ráták csökkennek, az ő hitelkamatát is mérsékelni kell. A hitelintézeteknek 2012 április óta kötelező a jelzálogkölcsönök kamatát vagy referenciakamathoz kötni, vagy pedig három, öt, illetve tíz évre fixálni. (Vannak olyan bankok is, amelyek már régebb óta nyújtanak referenciakamathoz kötött hiteleket.) 2012 áprilisa és 2014 júliusa között mindenesetre az MNB adatai szerint több mint 180 milliárd forintnyi változó kamatozású lakáshitelre kötöttek szerződést a bankok, és ezek referenciarátához kötött kölcsönök lehettek. Azok pedig, akik ezeket a hiteleket választották, eddig szinte folyamatosan nyertek a kamatváltozásokkal.

2012 elején például a hathónapos bubor (budapesti bankközi kamatláb) 7,44, a 12 hónapos pedig 7,66 százalékos volt, jelenleg 2,16, illetve 2,24 százalékos a mértékük, vagyis több mint 5 százalékpontot csökkentek azóta. Csökkent időközben a jegybanki alapkamat és az államilag támogatott forinthiteleknél irányadó állampapírhozam is. A jelenleg 2,1 százalékos alapkamat 2012 áprilisában még 7 százalékos volt, az egyéves állampapír-referenciahozam akkor 8,03, jelenleg 2,13 százalékos.

A benyújtott törvényjavaslat nem tiltja, hogy lefelé módosítsák a bankok a kamatokat ilyen esetekben, a felfelé történő módosítás engedélyezése viszont nem egyértelmű a tervezet alapján. Ami viszont egyértelműen kiderül a törvényjavaslatból, hogy nem vonatkozik, azokra a szerződésekre, amelyeket július 27-től írtak alá a bankokban. Vagyis azok, akik azóta adósodtak el a bankoknál, nem reménykedhetnek abban, hogy másfél évig nem nő majd a törlesztőrészletük, esetükben akár egyoldalú szerződésmódosítást is kezdeményezhetnek a bankok. Igaz, csak akkor, ha az erre vonatkozó általános szerződési feltételeiket előbb jóváhagyatják egy bírósággal.

Még többen az árfolyamgátban

Júliusban 1226 árfolyamgát-szerződést kötöttek – közölte a jegybank. A árfolyamgát I. és II. szerződések összesített száma 185200 volt július végén. Ebből a megnyitott, aktív gyűjtőszámlák száma elérte a 173 185 darabot. A már rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya 1502,6 milliárd forint volt. A gyűjtőszámlahitel-állomány július végére elérte a 23,7 milliárd forintot. Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő devizahiteles ügyfelek eddig összesen pedig 42,2 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek.