BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Leállt a gazdaság motorja

Csaknem teljesen leállt az ipari termelés növekedése augusztusban, és ha nem vesz lendületet a szektor a következő hónapokban, akkor a gazdasági növekedés is alacsonyabb lehet a vártnál.

A nyár utolsó hónapjában szabadságra mentek azok is, akik iparban dolgoznak. Az autógyárak leállása mellett az oroszországi szankciók és az euróövezet lassulása is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari termelés bővülése az elmúlt hónapokban látott 10 százalék körüli növekedés után szinte teljesen leállt. Augusztusban 0,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakhoz képest, a munkanaphatástól megtisztított index alapján 2,9 százalékos bővülést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél alacsonyabb növekedést utoljára tavaly szeptemberben láthattunk, amikor a válság utáni második recessziós periódusból lábalt ki a magyar gazdaság. A bázishatás számlájára sem írhatjuk a kiábrándító adatot, hiszen tavaly augusztusban sem dübörgött az ipar.

A havi ipari index még kedvezőtlenebb képet mutat a gazdaság teljesítményéről: júliushoz képest 5,7 százalékos a visszaesés. Utoljára közel négy éve tapasztalhattunk nagyobb havi zsugorodást. Schindele Miklós, a statisztikai hivatal főosztályvezető-helyettese szerint ezt elsősorban az egyik nagy autógyártó egész hónapos leállása okozta, az autók iránti kereslettel azonban nincs baj. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak emlékeztetett: a nyári termelésleállás természetes. Amíg nem volt ilyen koncentrált a magyar ipar, addig ezek a sokkok – amelyek jellemzik az ágazatokat – kiegyenlítettek voltak. „Amikor az egyik szektor épp többet termelt, akkor a másik kevesebbet, most viszont nagyon dominánssá vált az autóipar, és a leállást semmi sem tudja ellensúlyozni. Túlságosan koncentrálttá vált a magyar ipar, így az autógyárak kisebb megingása a teljes ipari teljesítményt lefelé húzza” – vélekedett Balatoni.

Schindele Miklós azt is kiemelte, hogy a vegyiparban is voltak alkalmi leállások augusztusban, és az élelmiszeriparban is csökkent a termelés, mert az orosz embargó kedvezőtlenül hat az élelmiszeripar termelésére. Folyamatos lassulás látszik az iparban. Legnagyobb exportpiacunkon, Németországban 4 százalékkal esett vissza az ipar augusztusban. Balatoni hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán konfliktus komoly hatást gyakorol az eurózónára, amelynek a hatásai folyamatosan gyűrűznek be Magyarországra is. Schindele elmondta, hogy augusztusban az export növekedési üteme lelassult, és – részben a járműipari termelés csökkenése miatt – a belföldi értékesítésben visszaesés volt tapasztalható, ellentétben a korábbi hónapokkal. Mindez pedig nem tükröz túl kedvező kilátásokat. Német Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint korábban sokan vártak tíz százalék feletti éves bővülést, most azonban úgy látszik, hogy egyszámjegyű lehet az ipari termelés növekedés az év egészében.

Az év első felében a 3,8 százalékos GDP-növekedésből 1,6 százalékpontot az ipari termelés bővülése magyarázott, a második félévben azonban minden bizonnyal kisebb lesz a szektor növekedési hozzájárulása.

Egy kedvezőtlen hónapból még nem lehet temetni az ipart, de a trend egyértelműen negatív az elemzők szerint. A harmadik negyedévben még akkor is visszafogott lehet az ipar hozzájárulása a GDP növekedéséhez, ha szeptemberben jól alakul a termelés. A munkanaphatástól megtisztított 2,9 százalékos növekedés is szerény, és ha az autóipar újra felpörög, akkor nagyobb lehet a lendület, Németország lassulása azonban nem egyszeri tényező. Gárgyán Eszter, a Citi elemzője fel is vetette, hogy kockázatok övezik a 3,1 százalékos idei GDP-növekedést.

Magasabb növekedést vár az IMF

Az IMF is kénytelen elismerni, hogy a magyar modell működik és megszorítások nélkül is lehetséges a tartós gazdasági növekedés, csökken a munkanélküliség és nő a pénzügyi stabilitás – reagált Kurucz Éva kormányszóvivő a Nemzetközi Valutaalap friss jelentésére. A World Economic Outlook (WEO), javítva az idei és a jövő évi magyar GDP-növekedési prognózisát, azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2014-ben 2,8 százalékkal, 2015-ben 2,3 százalékkal bővülhet. Az IMF nyáron közzétett országjelentésében még 2 százalékos idei és 1,7 százalékos jövő évi növekedés szerepelt. A kormány erre az évre 3,1 százalékos bővüléssel számol.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.