Mi várható a forintosítás után? Szakértők válaszolnak

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere:
„Egy komoly korlát szűnik meg a monetáris politika számára a háztartások árfolyamérzékenységének jelentős csökkenésével. A devizahitelek eltűnése teret adhat egy merészebb gazdaságpolitikára, hiszen nem lesz tabu a devizagyengüléssel kísérletezni. Ha nem találnak más ösztönzőt, akkor megpróbálkozhatnak az árfolyam leértékelésével. Orbán Viktor és Matolcsy György is utalt arra, hogy nincsenek meg a tartós alapjai a 3-4 százalékos növekedésnek, ezért szóba jöhetnek új eszközök. A konverzió pozitívuma, hogy javul a kamattranszmisszió, ami a devizahitelezés felfutásával teljesen prociklikussá vált: jelentős devizahitel állomány mellett a monetáris lazítás az árfolyam esésén keresztül negatívan hatott a fogyasztásra a magasabb törlesztőrészletek miatt.”

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora:
„Nagyon hosszú folyamat eredménye a devizahitelek átváltása, ami tele volt improvizatív elemekkel. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat hallhattunk sokáig, vagyis a forintosítási árfolyam kiválasztása, a tehermegosztás és a szabályozás magyarosan történt. A devizahitelek átváltása nagyon komoly következményekkel jár, de a hatásai nem voltak lemodellezve. A forintosítás azonban részben felszámolja a bizonytalanságot, aminél nincs rosszabb. Ez a tényező visszafogta a fogyasztás bővülését is a reálbérek növekedése ellenére. A lépéssel csökken az a társadalmi réteg, amelynek problémája adódna a forint leértékeléséből, bár remélem, hogy nincs szándék a gazdaságpolitika részéről a forint gyengítésére.”

Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő stratégája:
„A gazdaságpolitika magától nem fog változni, legfeljebb akkor, ha a kormány szövetségi politikájában valamint a keresztény nyugathoz való általános hozzáállásban gyökeres fordulat következik be. A bankszektor túl lesz egy tőkesokkon, de egyelőre nem világos, hogy a fair bankrendszerre vonatkozó szabályok és az MNB által még mindig csak lebegtetett eszközértékelési program hogyan fogja a bankok jövedelmezőségi kilátásait változtatni. Kényszerű konszolidációnak nézünk elébe, és nem valószínű, hogy ez alatt komoly hitelezési expanzióra kerül majd sor. A jegybank nem fogja direktben gyengíteni a forintot, de a piac által kiváltott leértékelődésnek nem fogja agresszíven útján állni. Erre az inflációs folyamatok sem adnak okot.”

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója:
„A devizahitelek részleges forintosításával jelentős rendszerkockázati tényezőtől szabadul meg az ország, ami növelheti a gazdaságpolitika mozgásterét. A nettó devizaadósság ugyan nem tűnik el egyik napról a másikra (hiszen a jegybanki tartalékokból érkezik a deviza), de a lakosság hitelállomány érdemi részének forintosításával erősödik a forintkamatok szerepe a gazdasági életben. Másképpen fogalmazva: határozottan nőhet a hazai monetáris politika autonómiája. A jegybanki eszközök „erősebbé” válása egyúttal nagyobb felelősséggel is jár. A monetáris tanácsnak még nagyobb körültekintéssel kell majd meghoznia a döntéseit, mert azokkal a korábbinál többet segíthet, de akár árthat is a magyar gazdaságnak.”

Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője:
„A forintosítás után nagyobb lehet a monetáris politika mozgástere, kevésbé fogja korlátozni a magas devizakitettség a jegybanki eszköztár hatékonyságát. A jövőben az országnak lehetősége nyílhat arra, hogy moderált infláció mellett az eurozónához közeli kamatszint mellett működjön. Ha mindez átgondolt fiskális politikával párosul – amit a hiány tartása mellett a kiadások és az adóterhelés csökkentése, illetve a különadók kivezetése jellemez –, akkor javítható a gazdaság tőkevonzó képessége és versenyképessége is. Továbbra is kérdés, a kormány képes-e a kiadáscsökkentésekre, hiszen néhány utaláson túl egyelőre ezek az irányok nem látszódnak tisztán a jövő évi költségvetésben.”