Napirenden a magáncsőd

Napirendre kerül holnap a parlamentben az a törvényjavaslat, amelyet a KDNP dolgozott ki a magáncsőd intézményének bevezetéséről. A magáncsődeljárás – a törvényjavaslat indoklása szerint – elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozó személyek adósságcsapdából való kikerülését tűzi ki célul.

A magáncsődeljárás lényege, hogy az adósnak jogi keretet biztosít arra, hogy megállapodjon a hitelezőivel a tartozásainak törlesztéséről. Magáncsődvédelmet a javaslat szerint olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elég a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére.

A magáncsőd törvény ugyanakkor – írja a javaslat – nem célozhatja a többszörös túladósodottsággal rendelkezők megmentését. Éppen ezért tartalmazza a törvény azt a fontos megkötést, hogy nem kezdeményezhet eljárást az, akinek a felhalmozott tartozása több mint a kétszerese a csődvagyonának. Emellett – áll a javaslat indoklásában – a törvény nem szolgálhatja az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését sem, hiszen ez az adósság elengedésének várható nagysága miatt a hitelezőkkel szemben lenne méltánytalan, és rombolná a fizetési fegyelmet is.

Magáncsődeljárást a javaslat alapján csak maga az adós kezdeményezhet. Az eljárás előnye az adós számára az, hogy a csődvédelem alatt nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania attól, hogy a hitelezők versengése rövid időn belül megfosztja az értékesíthető vagyonától, emellett adóssága egy részét el is engedhetik.

A törvénytervezet lényeges eleme emellett, hogy a bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A sikeres bíróságon kívüli adósságrendezés a könnyebb út a sikerhez, hiszen egyszerűbb és lényegesen olcsóbb eljárást jelent. Sikertelen bíróságon kívüli egyezkedés esetén, vagy ha nincs olyan főhitelező, aki képes lenne a bíróságon kívüli egyezségi tárgyalások koordinálására, megindul a bírósági adósságrendezési eljárás. Utóbbi célja az adós és a hitelezők között az egyezség létrehozása a fizetési könnyítésekről. Ha az egyezség nem jön létre, a bíróság dönt az adósságtörlesztési határozatról, amely nemcsak az adós törlesztési kötelezettségét szabja meg, hanem az adós és családja elemi létfenntartása szempontjából nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztását is elrendeli.

-->