Jönnek a netes pályázatok

Július 12-ig véleményezhetik az infokommunikációs vállalkozásokat tömörítő szakmai és érdek-képviseleti szervezetek az új generációs széles sávú infrastruktúra-fejlesztés támogatását ösztönző pályázat tervezetét. A dokumentum alapján ezekre a beruházásokra 68 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás, illetve 10 milliárd forintnyi beruházási hitel áll rendelkezésre. A pályázati dokumentáció tervezete alapján a kiírók legfeljebb 154 támogatási kérelemmel számolnak.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Programban megfogalmazott célkitűzés szerint 2018-ra Magyarország teljes területén elérhetővé tennék a 30 Mbit/s sávszélességű internetet. Emellett az otthonok felében meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy 100 Mbit/s-os kapcsolatot vásárolhassanak. Mivel ehhez olyan területeken is fejleszteni kell a hálózatot, ahol csak az üzleti szempontokat figyelembe véve nem érné meg a beruházás, a távközlési cégek a modernizációhoz és az infrastruktúra bővítéséhez uniós forrásokra pályázhatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében.

A múlt hét óta véleményezhető dokumentáció szerint a kormány vállalja, hogy a benyújtástól számítva 47 napon belül dönt a támogatási kérelmekről. A projekteket járásokra lebontva kell megtervezni, és 25 millió és 3 milliárd forint közötti összegre lehet majd pályázni. A jelentkezőknek a projekt elszámolható összköltségének legalább 10 százalékát elérő önerővel kell rendelkezniük, azonban azok a pályázók, akik megfelelnek a feltételeknek, előleget is kaphatnak majd. Ez az elszámolható kiadásoknak maximum a negyede lehet, a kis- és középvállalatok esetében legfeljebb 300 millió, míg a nagyvállalatoknál 150 millió forint.

A távközlési cégek olyan területek kapcsán pályázhatnak forrásokra a fejlesztésekhez, ahol jelenleg nincs meglévő új generációs hozzáférési (NGA) hálózat és annak kiépítése, a három éven belül nem is valószínűsíthető piaci szereplők beruházási tervei alapján. Emellett azoknál a projekteknél is igényelhető támogatás, amelyek olyan településeken valósulnak meg, ahol van ugyan széles sávú alaphálózat, de nem alkalmas legalább 30 Mbit/s sebességű internetkapcsolat létesítésére, illetve olyan területeken, ahol nincs kiépítve az optikai felhordó hálózati (gerinchálózat) összeköttetés.
Bár a fejlesztési elképzelésekben 30 Mbit/s-os letöltési sebesség szerepel, érdemes megemlíteni, hogy ez csak a névleges érték. A gyakorlatban a 7,5 Mbit/s-os hozzáférés garantálását várják a sikeres pályázóktól. A pályázat tervezete alapján a támogatást igénylőknek a projekt befejezése után 7 évig kell működtetniük a fejlesztés keretében létrehozott hálózatot, ha nem teljesítik ezt az elvárást, vissza kell fizetniük a kapott összeget. A jelenlegi elképzelések szerint két ütemben lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket, az első fázis szeptember közepén indul, míg a második novemberben.

A hálózatfejlesztések felgyorsításának érdekében jogi szempontból is igyekeznek megkönnyíteni a beruházásokat. Az ezt a célt szolgáló törvényjavaslat szerint az elektronikus hírközlési építményt elsősorban állami tulajdonban álló közterületen kell elhelyezni. Emellett a javaslat szerint valamennyi közműhálózat tulajdonosa, üzemeltetője köteles lesz – tisztességes áron és feltételekkel – hozzáférést biztosítani saját infrastruktúrájához.

Az első negyedév végén közel 7,5 millió internet-előfizetés volt Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ami az egy évvel korábbihoz képest mintegy 800 ezres bővülést jelent. Március végén 4,97 millió vezeték nélküli megoldást használó előfizetés volt itthon, ezek túlnyomó többsége mobilszolgáltatáshoz köthető. Ez a mennyiség 670 ezerrel haladta meg a 2014. évi első negyedéves adatot.