Megszavazta a görög parlament a hitelmegállapodás feltételéül szabott javaslatokat, a határidőt kicsivel túllépő, brüsszeli idő szerint éjfél után kezdődő név szerinti voksoláson hagyták jóvá a rendkívüli szigort előíró indítványt. A legnagyobb kormányerő, a Sziriza több mint harminc képviselője - köztük Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter - szavazott nemmel, de még így kis kényelmesen megvolt a többség a háromszáz fős parlamentben. 229-en támogatták a javaslatot, 64-en szavaztak ellene, hatan tartózkodtak.
A vitában Efklídisz Cakalótosz pénzügyminiszter, majd a sokáig távolmaradó Alekszisz Ciprasz kormányfő is arról beszélt: aránytalan küzdelemben kényszerültek elfogadni a hitelezők által diktált feltételeket.
A parlamenti ülést közben a törvényhozás épülete előtt összecsaptak az újabb megszorítás ellen tüntetők és a rendőrök.
Közben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalp vezérigazgatója a CNN-nek adott interjúban azt mondta: Görögország európai hitelezői egyre inkább hajlanak az adósság átalakítására. „Bizakodó vagyok, mert az elmúlt pár órában az adósság átalakításának elvével barátkozó pozitív hangokról értesültem” - fogalmazott Lagarde, bár azt nem említette, kire is gondolt. Az IMF egy nappal korábban azt jelezte: nem hajlandó részt venni a harmadik görög mentőcsomagban, ha az európai uniós hitelezők nem járulnak hozzá valamilyen adósságelengedéshez.
Miközben vita zajlott a Parlamentben, addig Athén utcáin Molotov-koktélokat dobáltak a tüntetők, akiket a rendőrség végül könnygázzal oszlatott szét.
Görögország megtette az első lépést
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a görög parlament megtette az első lépést azzal, hogy elfogadta az új hitelprogramot, de a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése miatt vannak kockázatok.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője elmondta: mind a sikeres parlamenti szavazás, mind a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése megfelelt a várakozásoknak, így érdemi piaci hatásokra nem lehet számítani. A piaci szereplők nem lélegezhetnek fel egészen a görög helyzetben továbbra is benne rejlő kockázatok miatt, hiszen még az eurózóna számos tagállamának törvényhozásában ratifikálni kell a mentőcsomagot előkészítő intézkedéseket - tette hozzá.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: az, hogy a vezető görög kormánypártból 38-an nem támogatták a javaslatokat, megkérdőjelezheti a kormány működését, mivel így elesett a kormánytöbbség a parlamentben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: "most a tűzoltáshoz megvolt a többség, de a következő 1-3 évben kisebbségből kormányozni és végigvinni a programot, az szinte lehetetlen küldetésnek tűnik".
Rábólintottak a pénzügyminiszterek az áthidaló kölcsönre
Jóváhagyták az euróövezeti pénzügyminiszterek a Görögországnak nyújtandó áthidaló kölcsönt. A hétmilliárdos hitelt korábban a brit kormány ellenezte, sajtóhírek szerint azonban London úgy döntött: nem vétózza meg a tervezetet, amennyiben a kölcsönt nem finanszírozzák brit pénzből.
A hitel forrása az EU EFSM alapja, amely tehát nem euróövezeti, hanem uniós forrás.
Az athéni parlament után egyébként délelőtt a finn is jóváhagyta az újabb görög mentőhitel alapját jelentő megállapodást. Ez azért fontos, mivel a helsinki vezetés korábban nyíltan a Grexit mellett állt ki. A francia törvényhozás már szerdán támogatta az egyezményt, a holland délután tárgyal róla.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.