A Federal Reserve lényegében egy harmadik mandátumot is kerített magának két hivatalos feladata, azaz a foglalkoztatottág és az árstabilitás megőrzése mellé, ez pedig a globális gazdasági folyamatok fölötti őrködés.
A Fed nyíltpiaci bizottságának (FOMC) múlt heti döntését értékelő elemzések többsége azt emelte ki a 0–0,25 százalékos alapkamat tartását indokló közleményből, hogy a FOMC szerint a globális gazdasági és pénzügyi fejlemények kissé visszafoghatják a gazdasági tevékenységet (mármint az USA-ban), és rövid távon lefelé ható nyomást gyakorolnak az inflációra.
A külső tényezők ilyen hangsúlyozása nem megszokott, de Janet Yellen, a Fed elnöke sajtótájékoztatóján is egyértelművé tette, hogy ez volt a döntő szempont. Az okok között Yellen első helyen említette a kínai gazdaság nehézségeiből, illetve az ezekre adott válaszokból fakadó kockázatokat, és erős lefelé mutató nyomást tulajdonított a bizottság az olaj-, illetve általában a nyersanyagárak esésének is. Mindezek számottevő hatással vannak a nyersanyagpiacoktól függő feltörekvőkre, de a fejlett gazdaságokra is – emelte ki Yellen. A Fed-elnök nem tette hozzá, de a világpiaci folyamatok figyelembevétele ellenkező irányban is fontos, hiszen egy kamatemelés radikálisan megváltoztathatja a piaci feltételeket – nem véletlen, hogy a döntés előtt az IMF és a Világbank is szokatlanul nyíltan foglalt állást ez ellen.
Az elemzők zöme nem is számított arra, hogy a Fed már most rászánja magát a 2008 decembere óta változatlan kamat elmozdítására. A tíz szavazó FOMC-tag közül csak egy lógott ki a sorból – Jeffrey M. Lacker 25 bázispontos emelés mellett voksolt –, ám egyes Fed-elnökök hétvégi nyilatkozatai szerint szorosan született meg az eredmény. A szavazó tagok közé tartozó John Williams, a San Franciscó-i Fed elnöke egy a Reuters által idézett beszédében csaknem egyensúlyban levőnek nevezte a szigorítás mellett és ellen szóló érveket, hozzátéve, hogy ő majdnem készen áll az utóbbira.
A Yellen szövetségesei közé tartozó Williams szerint Kína, illetve általában a globális volatilitás miatt nem emeltek most, míg az USA gazdasági kilátásai pozitívak. Szembement viszont a döntéssel James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke, aki nem vett részt a szavazáson, ő szombaton „nyomás alatt állónak” nevezte a bizottság ülését. A jó ideje az emelés mellett kardoskodó Bullard elmondása szerint azzal érvelt az ülésen a tartás ellen, hogy a célokat már majdnem elérték. Az 5,1 százalékos munkanélküliségi ráta nagyon közel van ahhoz a 4,9 százalékhoz, amit a Fed hosszú távon a maximális foglalkoztatottság zálogának tart, az infláció pedig átmeneti okokból, az olajár esése miatt van messze a 2 százalékos célszámtól.
Az inflációt illetően Yellen is hasonló véleményen volt: az importárak esése miatt erősödik a dollár, az energiaárak csökkenése pedig nagy szerepet játszik abban, hogy az infláció jóval a célszám alatt van. E hatások azonban a bizottság szerint időlegesek – mondta –, és a jól lehorgonyzott várakozások mellett arra számítanak, hogy az infláció visszatér a 2 százalékhoz. (A Fed a személyes fogyasztási kiadások indexét használja inflációs mutatóként, ez júliusban 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.)
A nagy kérdés az maradt, hogy mikor emelnek, ha nem most, és milyen okok alapján. Yellen világossá tette, hogy a döntés nem egy meghatározott adattól vagy a pénzügyi piacok napi fejleményeitől függ, hanem gazdasági és pénzügyi indikátorok széles körét veszik figyelembe. (Ez némileg eltér attól a korábbi megközelítéstől, amelyben Yellen adatfüggőnek nevezte a FOMC döntéseit.) A bizottság legközelebb október 27–28-án ülésezik, és a menetrend szerint nincs utána sajtótájékoztató; arra a kérdésre, hogy egy ilyen ülésen várható-e kamatdöntés, Yellen úgy felelt, hogy minden ülésen dönthetnek a kamatról, beleértve az októberit is.
Ebből azonban kevesen következtettek arra, hogy a jövő hónapban megindul a szigorítás – a külső feltételekben aligha lesz gyökeres változás –, sőt, csökkent a decemberi emelés valószínűsége is. A friss előrejelzés szerint a Fed 17 döntéshozója közül 13-an várnak legalább egy emelést 2015-ben (azt nem tudni, ezek között hány szavazó tag van), a júniusi ülés után még 15-en voltak. Visszavettek várakozásaikból a kereskedők is: a múlt szerdán a határidős piaci jegyzések alapján 64 százalékos esély látszott egy decemberi emelésre, az ülés után ez 47 százalékra esett vissza.
A volatilitás marad az úr
Némi bizonytalankodás után negatívan fogadták a piacok a Fed lépését, főleg azt, hogy a döntéshozók hangsúlyozták az okok között a globális bizonytalanságokat. Pénteken a 300 vezető európai részvényt magában foglaló FTSEuroFirst 1,9 százalékkal esett vissza, New Yorkban a Dow Jones 1,74 százalékos, az S&P 500 1,61 százalékos, a Nasdaq 1,36 százalékos csökkenéssel zárt. A tokiói Nikkei 225 index 2 százalékkal gyengült. A kétéves amerikai kötvényhozam 2010 óta nem látott mértékben, 0,687 százalékra esett vissza, a német tízéves kötvény hozama 12 bázisponttal, 0,66 százalékra csökkent. A csütörtökön még gyengülő dollár pénteken a főbb devizák kosarához képest 0,7 százalékkal erősödött, az euró pedig1,2 százalékkal esett vissza a háromhetes csúcsnak számító csütörtöki 1,1459-es szintről. Piaci kommentárok szerint a fő trend a volatilitás marad, amíg a Fed nem kezdi el a szigorítást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.