Vida József: folytatódnak a fúziók a takarékoknál

A TakarékBank menedzsmentje jelentősen átalakult. Hogyan érinti ez a Takarék csoport működését?

– Mindjárt egy pontosítással kezdeném. A menedzsment nem átalakult, hanem megújult: a vezetésben helyet kaptak olyan szakemberek, akik évtizedek óta kapcsolatban állnak a bankkal, illetve a takarékszövetkezeti szektorral, és olyanok is, akik a közelmúltban csatlakoztak a hitelintézethez. Olyan szakértők is tagjai ugyanakkor a vezető testületeknek, akik a szektoron kívülről érkeztek, viszont versenypiaci szaktudásukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az integráció sikeresen működjön. Ami pedig a csoport működését illeti: minden részletet azért nem árulnék el, de azt biztosan kijelenthetem, hogy – a szükséges finomhangolások elvégzése mellett – a TakarékBank irányító szerepe megmarad a csoporton belül, amelynek a takarékokon kívül jelzálogbank, kereskedelmi bank, egy faktor és egy lízingcég is a része.

A takarékszövetkezetek konszolidációja felgyorsult az elmúlt években. Hány takarék maradhat végül a piacon?

–Ez fontos kérdés, e területen az elmúlt években sokat léptünk előre, és az idén további nagy előrelépéseket teszünk. Tavaly, amikor a takarékokkal közösen kidolgoztuk az integráció stratégiáját, teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy a szektor fejlődési pályájának kulcskérdése a méretgazdasági szempontból hatékony hálózati struktúra kialakítása. Úgy vélem, legfeljebb 15-20 takarékszövetkezet kialakítása lehet ideális, egyenként legalább 60-70 fiókkal és regionális banki szerepkörrel. A fúziók elősegítése tehát olyan közös, a versenyképességet elősegítő cél, amelyben a szövetkezeti hitelintézetek kivétel nélkül egyetértenek, két okból is: egyrészt az egyesüléseknek rendkívül pozitív gazdasági és prudenciális hatásuk van a takarékok működésére, másrészt az ügyfelek is magasabb színvonalú szolgáltatásokat kapnak majd. Mindenki azon dolgozik, hogy a piaci környezet miatt felgyorsított folyamatot támogassa: az SZHISZ prudenciális eszközökkel, a TakarékBank üzleti folyamatokkal, a Postaügyért és a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért felelős Kormánybiztosság pedig jogalkotással segíti. Hamarosan minden takarékkal konzultálunk a szektort érintő stratégiai kérdésekről.

A takarékszövetkezeti szektor kapcsán az egyik leggyakrabban felmerülő kritika az öregedő ügyfélkör, illetve az, hogy a fiatalokat kevésbé tudják megszólítani. Hogyan lehet kezelni ezt a jelenséget?

– Az ügyfélkör fiatalítása már javában zajlik, amit jól jelez, hogy a családi otthonteremtési kedvezményből (CSOK) már több mint hatezer folyósításnál járunk, a befogadott kérelmek száma pedig hétezer körül jár már. A bázis, amelyre építhetünk, emellett nagyon széles: 1,2 millió ügyfélnek vezetünk számlát, ennek alapján elmondhatjuk magunkról, hogy a magyarországi családok jelentős százaléka valamilyen formában kapcsolatban áll velünk. Ilyen alapra pedig lehet építkezni: a fiatal ügyfelek megszólítása érdekében persze olyan termékstruktúrára van szükség, amely lépést tart a korral, például az elektronikus szolgáltatások is mindenkinek elérhető és jó alternatívát kell hogy jelentsenek. Az ügyfélkör fiatalítása ugyanakkor kéz a kézben jár a Takarék csoport belső fiatalításával is – minél több fiatal szakemberrel szeretnénk feltölteni a sorainkat. Ha ezt sikerül elérni, akkor a fiatal ügyfelek is nagyobb arányban fordulnak majd hozzánk.

A kis- és középvállalkozások – ezen belül az agrárszektor – finanszírozásában igen jelentős tényező a takarékszövetkezeti szektor. Mik a terveik ezen a területen, figyelembe véve, hogy a legtöbb piaci szereplőnél mindkét terület stratégiai jelentőségűvé lépett elő?

– A kis- és középvállalkozások, az agrárszektor résztvevői számára olyan versenyképes termékeket tudunk kínálni, amelyek leginkább megfelelnek az igényeiknek. Ennek az az oka, hogy helyi bankként nagyon jól ismerjük az ügyfeleinket, és tudjuk, mire is van pontosan szükségük. A takarékok az elmúlt évtizedekben folyamatosan a kisvállalkozások partnerei voltak: akkor is, amikor a nagybankok nem tartották őket jelentős tényezőnek, és akkor is, amikor a földet még nem fogadták el fedezetként. Ez komoly lépéselőnyt jelenthet számunkra. Ráadásul mi a mikrovállalkozásokat is fontos ügyfélkörnek tartjuk: az őstermelőket, egyéni vállalkozókat és családi gazdálkodókat egyaránt kiszolgáljuk. Azzal pedig, hogy az MFB Pontokon keresztül a Takarék csoport több mint 400 fiókjában elérhetővé tettük a támogatott – nullaszázalékos kamat mellett elérhető – vállalkozói hitelkonstrukciót, tovább erősíthetjük pozícióinkat: ezt jól mutatja, hogy eddig 44 milliárd forint értékben fogadtunk be igényléseket, amelyekből 14 milliárdra szerződtünk, és felét már folyósítottunk is. További várt kedvezményes hitelkonstrukciók jelennek meg a közeljövőben.

A Magyar Postával folytatandó együttműködés lehetőségéhez hogyan viszonyulnak?

– Minden olyan együttműködésre nyitottak vagyunk, amely az érintett feleknek és az ügyfeleknek is jó. Az együttműködési lehetőségeket folyamatosan vizsgáljuk: az pedig, hogy a takarékok a hálózatukkal a kistelepüléseken is jelen vannak, jó alapot nyújthat ehhez.

Az informatikai rendszerek összehangolása, egységesítése szintén régi téma a takarékoknál. Hogyan áll most ez a kérdés?

– Azt, hogy a takarékoknak 2018. január elsejétől egységes informatikai rendszerrel kell rendelkezniük, törvény írja elő. Az egységes rendszer létrehozása pedig halad: elkészült a két adatközpontunk Hódmezővásárhelyen és Szegeden. A célunk egyrészt, hogy az adatok mozgása és hozzáférhetősége a teljes csoporton belül biztosított legyen, és ezt a célt a tervezett időre el fogjuk érni; másrészt pedig, hogy hosszú távon fejlett számlavezető rendszerünk, netbankunk és a digitális trendeknek megfelelő mobilfizetési eszközeink legyenek.

A termékstruktúra egységesítése is gyakori felvetés a takarékok kapcsán.

– Az FHB, a TakarékBank és a takarékszövetkezetek jól haladnak az egységes struktúra kialakításával. A célunk az, hogy az ügyféligényeknek megfelelő, az egységes rendszerbe adaptált és minőségi termékportfólióval biztosítsuk a következő időszak növekedését.

A lakossági hitel- és megtakarítási piacon hogyan látja a Takarék csoport szerepét?

– Az alacsony kamatkörnyezet egyértelműen a hitelfelvételnek kedvez, és az 50 százalék környéki hitel-betét arányunk lehetővé teszi, hogy jelentősen növeljük az aktivitásunkat a piacon. A hiteleknél kulcsfontosságú, hogyan tudunk eljutni az ügyfelekhez, márpedig egységes fellépéssel, jó marketinggel és az alternatív értékesítési csatornák erősítésével fel tudjuk venni a versenyt a nagybankokkal is. A lakossági ügyfeleknél a pozícióink javításában fontos szerep juthat az FHB ingatlanhitelezési tapasztalatainak és a CSOK-nak is. A versenyképes, átlátható ajánlatainkkal, bízom benne, új ügyfeleket is meg tudunk győzni, hiszen ha lakáshitelt nyújtunk valakinek, az többnyire bankszámlát is vezet majd nálunk, és egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz. Nekünk az erős vidéki jelenlétünk miatt olyan termékeket kell kínálnunk, amelyek a helyi lakosság igényeinek megfelelnek, akár Battonyán, akár Tiszacsegén, akár Nemesmedvesen él az ügyfél. Ami pedig a megtakarításokat illeti: az alacsony betéti kamatok miatt a vidéken kevésbé elterjedt, viszont nagyobb hozam elérését is lehetővé tevő befektetési formák megismertetése nagyon fontos feladatunk, hiszen ezzel egyrészt hozzásegíthetjük az ügyfelet, hogy kiválaszthassa a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő és a lehető legnagyobb hozam elérését lehetővé tevő megtakarítási konstrukciót, másrészt pedig hozzájárulhatunk a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez is, megtanítva az embereket arra, hogy viszonylag kis összegű megtakarításnál is érdemes portfóliót építeni.

Középtávon hol szeretné látni a Takarék csoportot a magyar bankrendszerben?

– A közelmúltban minden kollégámnak feltettem ugyanezt a kérdést, és egyöntetűen a harmadik-negyedik helyet tűzték ki célként a különböző releváns mérőszámok alapján. Ez igaz a lakossági és a kkv-piacra is. Ez első látásra ambiciózus célnak tűnhet, de ha a dolgozóink, a tulajdonosaink és az ügyfeleink is akarják, mindenképp teljesíthető. A lényeg, hogy stabil és megkerülhetetlen szereplői kívánunk lenni a magyar bankrendszernek, és elérni azt, hogy a takarékszövetkezetek – mint ahogy sok helyen máshol is – megbecsült gazdasági egységei legyenek a társadalomnak.