Juncker szerint nem tartható a határidő

Az Európai Parlament (EP) javasolni fogja, hogy Észak-Írország a Brexit után is maradjon az egységes európai piac és a vámunió része – értesült a brit Independent. A lap úgy tudja, hogy a javaslatot az EP mindegyik jelentős, nem euroszkeptikus politikai csoportja támogatja, és arról október 3-án, egy nappal Theresa May kormányfőnek a Konzervatív Párt kongresszusán elhangzó beszéde előtt szavaznak majd, amikor „eldöntik”, történt-e érdemi haladás a Brexit-tárgyalásokon.

Az EP-képviselők szerint Észak-Írország egységes piacban és vámunióban maradásával a jövőben is garantálnák az emberek és áruk szabad mozgását a szigeten, a vámvizsgálatokat az Ír-tenger kikötőiben végeznék a Nagy-Britannia és Észak-Írország között utazók számára. Az ötlet egyébként nem új, lehetőségként már korábban is felvetette Guy Verhofstadt, az EP Brexit-ügyekben illetékes referense. Az északír–ír határ a tárgyalások egyik kulcskérdése, amelynek rendezését Brüsszel a továbblépés feltételének tekinti. Abban összhang van, hogy nem akarják „megkeményíteni” a jelenleg fizikailag nem létező határt, a módszerekben azonban nem tudnak megegyezni. Politikai elemzők szerint a kérdés azért is kényes, mert felvetheti az ír egyesítés lehetőségét.

A Brexit szóba került az uniós állam- és kormányfők pénteki informális csúcstalálkozóján is, ahol Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „csodára lenne szükség” az egyeztetéseken ahhoz, hogy októberben már a két fél jövőbeni kapcsolatairól lehessen tárgyalni, mert nem történt elég haladás a kulcskérdésekben, vagyis az északír–ír határ, az uniós állampolgárok jogai és a „lelépési díj” ügyében. Osztotta a véleményét Leo Varadkar ír kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök is, Angela Merkel német kancellár azonban kicsit optimistább a jövőt illetően.

Theresa May helyzetét tovább nehezíti a saját pártján belüli megosztottság. Boris Johnson külügyminiszter a hét végén ismét nyilvánosan szembeszállt a kormányfőjével. A Konzervatív Párt kongresszusa elé (vasárnap kezdődött) időzítve azt nyilatkozta az élesen EU-ellenes The Sunnak, hogy a Theresa May által a firenzei beszédben javasolt átmeneti időszak „egy másodperccel sem tarthat tovább” két évnél, utána pedig Londonnak nem szabad fizetnie azért, hogy megőrizhesse hozzáférését a közös piachoz.

Tízezrével kérnek külföldi állampolgárságot

Sokszorosára emelkedett az uniós országokban állampolgárságot kérő britek száma a tavaly júniusi Brexit-népszavazás óta. A BBC adatai szerint 64 400 brit kért idén júniusig ír állampolgárságot az egy évvel korábbi 25 ezer után, de jelentősen nőtt a kérelmek száma Spanyolországban (4558-ra 2300-ról), Svédországban (2002-re 969-ről), Franciaországban (1363-ra 385-ről), Lengyelországban (332-re 152-ről) és Dániában (604-re 289-ről) is.