BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A hidegháború óta nem fegyverkezett úgy Európa, mint tavaly

Az Ukrajnában zajló háború fegyverkezésre késztette az egész világot, különösen Európát. A kontinens katonai kiadásai 2022-ben 2240 milliárd dollárt tettek ki, ez a globális GDP 2,2 százaléka. Ukrajna fegyverekre fordított kiadásai 44 milliárd dollárra emelkedtek, ami az ország GDP-jének harmada. Ez hétszeres növekedés éves szinten. A legnagyobb katonai kiadása még mindig az USA-nak van, amely a világ teljes katonai kiadásainak 39 százalékát adja. Az USA és Kína együtt a globális fegyverkezés több mint feléért felelős.

Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből. A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

Intense Abrams Tank Training at Nowa Deba Training Ground
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta,

hajtja (a kiadásokat) az ukrajnai háború, amely az európai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek

egyrészt Kína részéről, másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.    

A jelentés szerint az európai kontinens az infláció levonása után 13 százalékkal többet költött a hadseregére egy olyan évben, amelyet az ukrajnai orosz támadás jellemzett. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.

Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta 

– vélekedett Tian.

Ukrajna olyan ütemben fogyasztja a lövedékeket, hogy a NATO nem tud eleget gyártani az utánpótláshoz

A NATO elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de a főtitkár szerint Kijev több fegyvert emészt fel, mint az Atlanti Szövetség gyártási kapacitása. Jens Stoltenberg elmondta, hogy Ukrajna naponta 4–7 ezer tüzérségi lövedéket használ el, ezzel a tempóval pedig a NATO-tagok nem tudják tartani a lépést a gyártás területén. Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta.

Egyedül Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra – GDP-jének az egyharmadára – növelte a kiadásait. 

Ebbe még nem is számolják bele a külföldről érkező több tíz milliárdos fegyveradományokat – állította a SIPRI. Az intézet becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.

Az európai összegek, amelyek 2022-ben elérik a 480 milliárd dollárt, tíz év alatt több mint harmadával nőttek, és a tendencia a következő évtizedben tovább gyorsulhat.

Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek.

Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.

Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. 

A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint a felét adják.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.