Oeconomus: még nincs vége az európai gázkrízisnek

Az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság leginkább Európát sújtotta. A felhasznált földgáz 40 százaléka Oroszországból érkezett, de a kelet-európai régióba akár 70-90 százalékos is volt a kitettség az orosz energiahordozónak.

Az energiaválság első sokkján már túl van Európa, részben sikerült átállni más forrásokra, és a hírek szerint az európai gáztárolókat sikerült feltölteni a tél előtt. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány ennek ellenére azt írta, hogy még korai hátradőlni, hiszen az energiaválság újabb hullámai sodorhatják nehéz helyzetbe Európát.

A gazdaságkutató azt írta, hogy a kedvező időjárás is támogatta a térséget, hiszen a kisebb felhasználás mellett rekordszinten lehetett tartani a tárolók töltöttségét 2023-ban. Az Oeconomus szerint ennek köszönhetően az Európai Unióban folyamatosan csökkent a gázfogyasztás mértéke, ami kevesebb 180 milliárd köbméter alá süllyedt az első hat hónapban. 

Egy uniós szabályozás szerint 2023 áprilisától egy éven keresztül valamennyi tagállam önkéntes alapon, de 15 százalékos mértékű fogyasztáscsökkentést célzott meg, amelyet akár a 2024-es és 2025-ös télre is kiterjeszthetnek.

A földgáz nem tűnik el, csak átalakul

A Gáz Exportőr Országok Fórumának (GECF) jelentése szerint a vezetékes földgázból ugyan kevesebb érkezik Európába, de ez nem azt jelenti, hogy a kontinens lemondott a fosszilis energiahordozóról. Júniusban  ugyan éves összevetésben 20 százalékkal kevesebb vezetékes gáz érkezett, de emellett a cseppfolyósított földgázból (LNG) több mint 4 százalékkal többet importált Európa. 

A három legjelentősebb LNG-forrás az Európai Unió számára továbbra is az Amerikai Egyesült Államok, Katar és Oroszország. Az orosz szállítás az idei első öt hónapban 23, a katari pedig 30 százalékkal nőtt. A mennyiséget tekintve így is az USA küldi a legtöbb LNG-t, 16 milliárd köbméterrel.

A világ LNG-kereskedelme 7 százalékkal bővült, meghaladta a 400 millió tonnát. Európa jelenleg azon dolgozik, hogy akkora LNG-kapacitást építsen ki, mint amekkora a 2022-es évben a teljes világpiac több mint 70 százaléka volt. Az LNG-projektek szárnyalnak Európában, 10 ország 26 ehhez kapcsolódó beruházást jelentett be, amikkel a következő években jelentősen bővülhet a kontinens LNG-kapacitása.

Az orosz földgáztól való függetlenedés több európai ország számára is sikeres volt. Németország, aki korábban az import felét Moszkvától szerezte be, teljesen levált az orosz gázról, miközben Csehország sem importált idén orosz gázt. Európán belül a norvég, holland és belga források váltják ki az orosz energiahordozót, miközben az amerikai LNG szerepe is hatalmas.

Magyarország számára kifejezetten nehéz a leválás az orosz energiáról. Részsikerek vannak ezen a téren, például 2020-ban született egy megállapodás a horvátokkal, aminek köszönhetően krki terminálból éves szinten egymilliárd köbméter LNG érkezhet hozzánk. Emellett Azerbajdzsánból is már sikerült gázt szerezni, jelenleg 100 millió köbméter érkezik, de hosszabb távon akár egy évi kétmilliárd köbméteres megállapodásra is van esély. Emellett 2027-től Katarból is szerezhet LNG-t Magyarország, román tranziton keresztül. Azt látni kell, hogy hazánk csakis a környező államokkal szoros együttműködésben juthat LNG-hez.

Összességében azt lehet elmondani, hogy a 2022–2023-as tél kedvezően alakult, így az Európai Unió energiaellátás biztosított. Ez főként a kedvező időjárásnak tudható be, de nincs garancia arra, hogy a következő telek is ennyire enyhék lesznek. Emellett azt is látni kell, hogy hiába csökkent az orosz vezetékes gáz aránya az európai energiamixben, ha az orosz LNG-import nagymértékben nőtt. 

Ez azt jelenti, hogy ami az orosz–ukrán háború kitörésekor segítséget jelentett Európa számára, az akár már jövőre is nagy feszültséget kelthet a közösségben. Amennyiben Európát eléri egy hidegebb tél, az energiaellátáshoz való hozzáállás is gyökeresen megváltozhat.