A tavalyi év volt az elmúlt tíz év leghűvösebbje itthon, ugyanakkor jóval kevesebbet fagyott

Az elmúlt tíz év leghűvösebb, egyúttal 1901 óta az egyik legszárazabb év volt Magyarországon 2021 – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat éves elemzéséből.

A 2021-es év középhőmérséklete a sokéves (az 1991–2020-as időszak alapján számított) átlag körül alakult, az előzetes adatok szerint 10,8 Celsius-fok volt. Ez, bár nem tér el lényegesen az átlagtól, az elmúlt tíz évet tekintve a leghűvösebb év volt Magyarországon. Az egyes hónapokat nagy változékonyság és számos szélsőséges esemény jellemezte.

A január és a február több mint egy fokkal melegebb volt, majd tavasszal átlag alatti hónapok következtek. Az áprilisi és májusi havi középhőmérséklet több mint 2 fokkal maradt el a szokásostól, 1987 óta a leghűvösebb tavasz volt a 2021-es.

Fagykár is bekövetkezett, a hideg hátráltatta a szántóföldi növények fejlődését.

A júniust és a júliust már a hőség határozta meg. A forró időszak június közepétől augusztus közepéig tartott. A június a harmadik legmelegebb volt, a július pedig 120 éves rekordot döntött meg, 1901 óta a legmelegebb volt. Az országos átlagos napi középhőmérséklet 22 napon át érte el a hőhullámos nap küszöbét, a 25 fokot. Ennél több ilyen nap csak 2012-ben és 2015-ben fordult elő. Augusztus második felében szokatlanul hűvös volt az idő, így a nyár utolsó hónapjának hőmérséklete 1 fokkal elmaradt a normáltól, de a nyár így is az ötödik legmelegebb volt 1901 óta.

Az ősz a szokásosnál hűvösebb volt, a szeptemberi és novemberi hőmérséklet az átlag közelében, az októberi viszont több mint egy fokkal alatta alakult. Az év utolsó, már téli hónapja a megszokottnál 1 fokkal melegebb volt.

Így alakultak a rekordok

A meteorológiai szolgálat mérőhálózatában tavaly a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 25,8 fokot, a Nógrád megyei Zabarban mérték február 13-án. A legmagasabb hőmérséklet pedig 40,8 fok volt, ezt július 8-án a Fejér megyei Adonyban regisztrálták. A legerősebb széllökés 121 kilométer per órás volt, amelyet augusztus elsején Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Tiszavasváriban rögzítettek. A legnagyobb napi csapadékot, 94,3 millimétert, a Heves megyei Erdőteleken mérték.

Az éves csapadékmennyiség országos átlagban csaknem 20 százalékkal maradt el a szokásostól, kevéssel 500 milliméter felett alakult,

ezzel 2021 – az előzetes adatok szerint – az 1901 óta vezetett adatok alapján a szárazabb évek közé sorolható.

Az OMSZ felhívta a figyelmet arra is, hogy a Meteorológiai Világszervezet szerint az elmúlt hét év volt a legmelegebb a rendszeres megfigyelések globális kezdete óta. A 2021 elején és végén bekövetkezett La Nina-esemény (a Csendes-óceán középkeleti régiójában az átlagosnál alacsonyabb vízhőmérséklet) rövid ideig tartó, nem túl jelentős hűtő hatással volt a globális felszínhőmérsékletre, nem fordította meg a hosszú távú melegedési tendenciát, ami az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok rekordmagas koncentrációjának a következménye.

Csökkent a fagyos napok száma

Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon – áll a Másfélfok.hu – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében, amelyben kiemelték: a 20. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Ez a globális felmelegedés hatására napjainkra 80 nap alá csökkent, leginkább az Északi-középhegységben.

A szakértők azt írták: a pesszimista forgatókönyv szerint ennek a trendnek az erősödésére lehet számítani:

évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok átlagos száma évente.

A megfigyelt változásokért egyértelműen az emberiség által okozott klímaváltozás a felelős, a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.

A meteorológusok prognózisa szerint további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma, és 2-3 fokkal nőhetnek az évi minimum-hőmérsékletek.