– Vagy a pincébe, vagy a padlásra kell pakolni, ott úgysem zavar senkit – szól a régi, de támadható útmutatás. Jelen helyzetben a padlás, azaz a légkör kiesik, hiszen pontosan a levegőbe jutó mérgezőanyag-mennyiségét igyekszik csökkenteni a civilizált világ. Így aztán marad a pince, azaz az Északi-tenger mélye.
Nagyjából így lehet összefoglalni azt a 2,6 milliárd dolláros projektet, vagy inkább kísérletet, amit Norvégiában végeznek, és aminek célja a mérgező gáz megfelelő tárolásának megoldása. A blomoynai létesítménybe gyűjtik ugyanis a hollandiai és más gyártóközpontokban képződő szén-dioxidot, amit a tengerfenék mélyére pumpálnak majd - írja a Bloomberg.
Az első turbinák már jövőre felpöröghetnek, és akár egy új piacot is teremthetnek az ipari szennyezés nemzetközi kereskedelmének.
A folyamat úgy nézne ki, hogy a kéményekben „megfogják” a szén-dioxidot, egy még nem tesztelt hálózaton, leginkább hajókon Norvégiába szállítják, ahol megbízhatóan tárolható a tenger alatt a mérges gáz. A rendszer egyszerűnek tűnik, pedig korántsem az. Bíztató, hogy Németország akár költeni is hajlandó a fejlesztésre, akkora gondot jelent számára szén-dioxid.
A tengeri tárolás jóval költségesebb a szárazföldinél, és most terítékre került megoldás akár beláthatatlan drága is lehet
– jelentette ki Jens Burchardt a Boston Consulting Group partnere. Az effajta aggodalmakat azonban meg sem hallják a szén-doxid leválasztási-és tárolási rendszert (CCS) támogató országok.
Németország, a régió legnagyobb szennyezője, önmagában több károsanyagot bocsát ki, mint a következő két ország együttvéve. A legnagyobb európai gazdaság kényszerhelyzetben van, ipara már most is a magas költségektől szenved, de Berlinnek megoldást kell találnia a szennyező anyagok tárolására.
A német kormány azzal a feltétellel támogatja az új kezdeményezést, hogy azt csak néhány ipari ágazat használná. Ilyen lehetne a cementgyártás, a műtrágya-szektor, és az acélgyártás. Berlin szerint így ezek az ágazatok eleve kevesebb olajat és gázt használnának.
Nyitottak vagyunk a nehezen csökkenthető ágazatokban való felhasználásra
– ezt az az Ingrid Nestle mondta, aki zöldpárti képviselő korában tiltakozott az észak-németországi földalatti szén-dioxid-tároló megépítése ellen.
Németország csak kivételes esetekben támogatná a technológiát, így igazolná a politikai fordulatot, az Európai Unió a szélesebb körű elterjedésben bízik. A blokk vezetésének javaslata szerint 2050-ig évente 450 millió tonna szén-dioxidot kell megkötni a nettó 0 kibocsátási cél eléréséhez, amiből 100 millió tonna származhatna a fosszilis tüzelőanyaggal működő generátorokból. Persze a mostani intézkedésekkel ezek a mennyiségek meg sem közelíthetőek, így kulcsfontosságú lehet a norvégiai projekt.
A Bloomberg elemzői szerint világszerte körülbelül 30 nagyszabású szén-dioxid-leválasztási csomópont létrehozását tervezik, legtöbbjük a fosszilis tüzelőanyagot gyártó vállalatokhoz kötődik.
Norvégiában a 2,6 milliárd dolláros projekt lesz az első működő CCS-központ. A blomoynai fogadóterminálban összesen 12 tartályban fogják tárolni a szén-dioxidot.
Mindegyik tartály olyan magas, mint egy 10 emeletes épület és együttesen 8000 köbméter befogadására alkalmasak.
A cseppfolyósított gázt innen csővezetéken szállítják az Északi-tenger fenekére, a 2,6 kilométeres mélységben lévő tárolóba.
A technológia nem teljesen ismeretlen Norvégiában, ugyanis a norvég olajóriás, az Equinor 1996-óta fecskendez szén-dioxidot a tengerfenékbe egyik mezőjénél. 2008-ban pedig egy másik tárolót is építettek a Barents-tenger alatt.
Tudjuk, a technológia működik. Az első években azonban lesznek fennakadások
– hangsúlyozta Philip Ringrose , a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem professzora.
Blomoynában a munka 90 százalékban elkészült. Márciusban még le kell fektetniük a 100 kilométeres szállítóvezeték utolsó szakaszát. A projekt egyébként reflektorfénybe került, ugyanis az elmúlt évben 6400-an tekintették meg az építkezést.
A költségek azonban gondot okozhatnak, ugyanis a belga Lhoist SA számításai szerint a szén-dioxid árának legalább meg kell duplázódnia ahhoz, hogy állami támogatások nélkül, kizárólag üzleti alapon megérje a tárolás.
Azért vannak, akik nyitnak Blomoyna felé. A Yara műtrágyaipari óriás és a dán szélenergia-gyártó Orsted AS nemrégiben hosszú távú szerződést írt alá a Northern Lights-szal. A Heidelberg Materials AG évente mintegy 400 000 tonna szén-dioxidot küld majd Brevikben fekvő cementgyárából Blomoynába. Norvégia optimista, ugyanis arra számítanak, hogy egy évtizeden belül az európai ipar számára mentőövet jelent majd a tenger alatti széndioxid tárolás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.