Anarcs mellett a szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban is tüntettek az almatermelők az Austria Juice Hungary Kft. telephelye előtt a cég által meghirdetett, a gazdák szerint méltatlanul alacsony felvásárlási ár ellen. A demonstráción elhangzott, hogy ragaszkodnak a legalább 25 forintos kilónkénti felvásárlási árhoz, szemben a felvásárló 13 forintos ajánlatával.
Erős a gyanú, hogy a többi felvásárló is egyeztetett az árakról, mert korábban többen is azt mondták, hogy megvárják az Austria Juice ajánlatát
– mondta a Világgazdaságnak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, aki a gazdák demonstrációján is beszélt a kartellgyanúról és arról is, hogy Lengyelországban 25 forintot kapnak az almatermelők a léalma kilójáért, valamint Németországban és Ausztriában is ekkora vagy még magasabb az ár, így szerinte a magyar termelők fizetik ki a külföldi gazdák ipari almájának felárát.
Az Austria Juice által ajánlott árért a gazdák ingyen adnák oda az almájukat. A 13 forint egyrészt az alma önköltségi árának felét sem éri el, másrészt 40 kilométeres távolság esetén a szedés, a rakodás és a szállítás költsége is körülbelül ennyi
– mondta a Magosz-elnök. A világpiaci helyzetről a Világgazdaságnak kifejtette, hogy Kínában idén a teljes európai almatermésnek megfelelő mennyiséggel kevesebb alma terem, az európai gyártóknak a tavalyi gyenge hozamok miatt nincsenek készleteik, így most nincs túlkínálat a piacon.
Az Austria Juice Jakab szerint tisztességtelen feltételeket határozott meg az almatermelőkkel kötött szerződésekben. Egy, a birtokában lévő megállapodásban például a beszállítandó alma mennyisége és a szállítás napja órára pontosan szerepel, míg árként a „napi ár” megfogalmazás szerepel, amit ráadásul csak 3 hónappal a beszállítás után, a fizetéskor konkretizálnak. A gazdák ezért az agrárkamara etikai bizottságához fordulnak.
A Világgazdaság kérdésére a Magosz-elnök kifejtette, hogy a gazdaköri érdekképviselet kezdeményezésére, az agrárkamara szakmai hátterével és az almapiacon érdekelt termelői értékesítő szervezetek bevonásával megkezdték az egyeztetést egy termelői tulajdonú gyümölcsfeldolgozó üzem létesítéséről, amelyhez a kormány segítségét is kérik. Ez a tervek szerint meglévő infrastruktúrára épülne, oda, ahol már megépültek a hűtőházak. Jakab István szerint alapvető feltétel, hogy a tulajdoni arányok termőterülethez kötődjenek, és eladó tulajdonrészt csak másik termelő vásárolhasson meg. Ebben az ügyben, illetve az almapiaci feszültség kezelésével kapcsolatban az agrártárcával is megindult az egyeztetés.
A rendszerváltáskor a szovjet export megszűnésével egymillió tonna maradt piac nélkül – utaltak a probléma gyökerére a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. A szabolcsi almatermelők gondja pedig politikai kérdéssé vált, eladási gondjaikon az aktuális kormányok támogatásokkal segítettek, elodázva, de legalábbis lelassítva ezzel a szerkezetváltást. Eközben Lengyelországban megnégyszereződött, négymillió tonnára nőtt a termés, és ármeghatározóvá vált a léalmapiacon, Magyarországon pedig jó termés esetén, ha a lengyel hozamok is jók, borítékolható az árháború. A hazai termelők függését erősíti, hogy a piacvezető Austria Juice 65 százalékos részesedést ért el a léalmapiacon. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.