Présben a kereskedelmi pálinkafőzdék

Már egy sorozat része, hogy az idén ismét rossz volt a sárgabaracktermés, miután a gyümölcs az elmúlt öt évből háromban elfagyott. Emiatt nagymértékben drágult, amit csak tetéz a magas infláció és az egyéb költségek emelkedése – mondta a VG érdeklődésére Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke.

A főzdéknek a terméket sújtó tetemes adót is be kell építeniük az áraikba, de a fogyasztói ár további növelését a vásárlók többsége nem tudja tolerálni.

Ráadásul a főzdék szeretnék csökkenteni a veszteségüket, amely azért keletkezett, mert a járvány miatti korlátozások következtében kisebb lett a forgalmuk, de az áremelés ebben nem feltétlenül segíti őket. Pedig Mihályi László szerint egyértelműen árat kellene emelni, ám azt, hogy mekkora árat bír el a pálinka, a piac – a Covid előtti mértéket meg sem közelítő mértékű – újraindítása határozza meg.

A többi gyümölcsnek nem igazán ártott a kedvezőtlen tavaszi időjárás, így átlagos termés várható, de az infláció itt is növelte az árakat.

A pálinka időarányos szabad forgalma a népegészségügyi termékadó (neta) 2019-es bevezetése és a Covid-járvány miatt töredéke a 2019 előttinek, bár az idei forgalom időarányosan nagyjából akkora, mint a 2019-es és a 2020-as volt.

Mihályi László nyomatékosította, hogy bár sokan szabadságharcként élték meg a magánszemélyek általi párlatfőzés adómentességét, tévhit, hogy a PNT ellenségnek tekinti a magánfőzőket. Mint hangsúlyozta, a PNT érdekvédelmi szervezet, amely az államnak adót fizető pálinka-előállítókat képviseli. A szektor vállalkozásaira rótt közterhek fizetési kötelezettségek, amelyek forrása az előállított termékek eladásából származó bevétel. Ha beszűkül az érintett vállalkozások piaca, akkor csökkennek az értékesítési csatornák is.

Ez a magánfőzés kapcsán azt jelenti, hogy ha a magánfőzők a jogszabályban meghatározott mennyiségnél többet állítanak elő, és azt értékesítik, azzal a kereskedelmi főzdék forrásait apasztják. 

A PNT elnöke szerint a kereskedelmi főzdék azzal a mennyiséggel még megbirkóznának, amelyet a magánfőzők a jogszabály alapján előállíthatnak, de többen félreértelmezik a jogszabályok által engedélyezett kedvezményt. Az ellenőrzéssel megbízott önkormányzatoknak azonban sem elég emberi erőforrásuk, sem kellő tapasztalatuk nincs, felügyelet hiányában pedig nincs visszatartó erő. Vannak olyan vendéglátóhelyek, amelyek hivatalosan, mondjuk, kétüvegnyi pálinkát vásárolnak kereskedelmi főzdéktől, de a kiürült palackokat már olyan, magánfőzésből származó párlattal töltik újra, amely nem is kerülhetne kereskedelmi forgalomba. Ez utóbbi előállítási körülményeiről legjobb esetben is csak a vendéglátóipari egységnek vannak ismeretei, a fogyasztónak semmiféleképpen sem. 

A pálinkaszektor szereplői a magánfőzés jogintézményét el tudják fogadni mindaddig, míg a magánfőzők betartják a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokat

– hangsúlyozta Mihályi László. A bérfőzés adómentességétől a PNT azt reméli, hogy azok, akik korábban illegálisan főzettek a magánfőzőknél, most visszatérnek a nagy szaktudású, ellenőrzött bérfőzdékbe.

A pálinka szabad forgalma a neta 2019-es bevezetése és a Covid-járvány előtt évi egymillió hektoliterfok körül alakult, de tavaly már a 600 ezer hektoliterfokot sem érte el (592 ezer hektoliterfok volt). Az idei értéket nyilván befolyásolja majd a magán- és a bérfőzdék adómentessége is, bár az időarányos adatok alapján a 2021-es forgalom nagyjából megfelel a tavalyinak, vagyis csökken a legális pálinkaforgalom és -fogyasztás. Eközben a magánfogyasztásra főzés, főzetés és az illegális forgalomból származó fogyasztás vélhetően nő, hiszen az égetett szeszes ital egy főre jutó fogyasztása évtizedek óta állandónak mondható, fejenként és évente 3,3-3,5 liter abszolút (100 százalékos) alkoholban kifejezve.