Gépesítenek és digitalizálnak a borászok

Teljesen új irányt vesz mostanában az EU borjogi szabályozása, amelynek jellemzője, hogy a termelési kérdések háttérbe szorulnak, és azok helyett – a fogyasztók érdekeire hivatkozva – felül kívánja vizsgálni az összes alkohol jelölési szabályait – mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által szervezett sajtóbeszélgetésen Brazsil Dávid, a HNT főtitkára. Ezt a kezdeményezést veszélyesnek nevezte, hozzátéve, hogy nem a jelöléssel lenne gondjuk, hanem azzal, hogy ha minden információt a címkén kellene közölni. Szerinte a XXI. században nem kellene problémát jelentenie, ha QR-kóddal, vagy egyéb digitális módon közölnék az előírt információkat a fogyasztókkal.

További hátulütője lehet a 2024-2025-ös bevezetési céldátummal futó új szabályozásnak, ha – miként a tervekben szerepel – a bort valóban csupán alkoholnak tekinti, és nem veszi figyelembe pozitív élettani hatásait. 

Ez ugyanis azzal járna, hogy felülvizsgálják a promóciós, támogatási, és csomagolási feltételeket is, ami borítékolhatóan kedvezőtlenebb végeredményt hozhatna az uniós borpiac szereplők számára.

Brazsil Dávid beszámolt a 35 ezer hegyközségi taggal a szőlő-borágazat 100 százalékát reprezentáló, így pedig szakmaközi szervezetként funkcionáló HNT által 2016-ban kidolgozott és 2030-ig előre tekintő ágazati stratégiáról, amelyben alapelvként fogalmazták meg a folyamatos minőségfejlesztést, a tudatos gazdálkodás erősítését, az öngondoskodást és a magyar bor elismertségének növelését. A Covid-19 ugyanakkor a HoReCa-szektor bezárásával kritikus időszakot hozott a borpiacon, a válságjelek pedig a mai napig jelen vannak, súlyosbítva az orosz-ukrán háború hatásaival. 

Az energiaárak emelkedése mellett ugyanis már a hiánygazdálkodással is szembe kell nézniük: nagy kérdés például, hogy biztosított lesz-e a borászatok palackellátása.

A főtitkár beszélt arról is, hogy a kormánnyal szorosan együttműködve, a HNT adatbázisára alapozva valósultak meg különböző támogatási programok és piaci intézkedések, mint például a zöldszüret és a krízislepárlás. A beszélgetésen Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az EU-ban alapesetben tilos együttműködniük a piaci szereplőknek, a mezőgazdaságban azonban támogatottak a termelői együttműködések, és az uniós szabályozás támogatja a vertikális együttműködéseket, mint ami a HNT-n belül is megvalósul. Utóbbi pedig jól élt ezzel a lehetőséggel, és az átvett hatósági feladataival, piacszervezési intézkedéseivel segítette az ágazatot – nyomatékosította.

Brazsil Dávid beszélt arról is, hogy 

felállították a szakmaközi bormarketing-alapot, amelyből a 2023-2024-es tervek szerint 2,5 milliárd forint fordítható projektekre. 

Az alap 70 százalékát az Agrárminisztérium biztosítja, a többit pedig a piaci szereplők hozzájárulásai. A cél a folyamatos jelenlét biztosítása bel- és külpiacon egyaránt, valamint a magyar bor imázsának erősítése.

Az elszabadult munkaerő-költségekre, illetve a kézi munkaerő hiányára a gépesítés és a digitalizáció lehet a válasz, ebből a szempontból a szőlőtermesztők számára történelmi időszak a jelenlegi – fogalmazott Brazsil Dávid. Erre egyébként a jelek szerint a gazdálkodók is rájöttek, hiszen az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb agrárgéppiaci jelentésében arról számolt be, hogy a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény idén márciusig 67 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékesítést. Az AKI beszámolója szerint ebben a gépcsoportban a metszők, előmetszők és a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. 

A főtitkár szerint a szőlőtermesztés is egy olyan szakmává válik, amihez nagyfokú specializációra van szükség, ami a hazai, javarészt az 1990 előtti háztáji gazdálkodás hagyományait tovább vivő rendszerrel való gyökeres szakítást jelenti. Ehhez pedig a biológiai alapoknak, a fajtáknak is alkalmazkodni kell, illetve – ahogyan azt Pál Sándor, a HNT pénzügyekért felelős alelnöke hangsúlyozta – birtokméret-növelésre is szükség van, hogy nőjön a hatékonyság, és a gépesítésnek is megfelelő tere legyen. Pál Sándor elmondta azt is, hogy a közelmúltban számos tételt kóstoltak a kikereskedelmi láncok kínálatából, amelyek közül 4-5 százalék volt kifogásolható, vagyis „összességében nem állunk rosszul”.

Ahhoz, hogy a magyar bor az európai bortérképen arra a szintre kerüljön, amelyre predesztinált, hitelességre van szükség, amit jó minőségű borokkal lehet megteremteni – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke, arra a felvetésre reagálva, hogy a magyar borok exportára az európai versenytársakéhoz képest lényegesen alacsonyabb.  A szint emeléséhez pedig 

szemléletváltásra van szükség a termelőknél, akiknek rá kell döbbenniük, hogy a megújulás alanyai ők maguk

 – tette hozzá. Légli Ottó így fogalmazott, hogy a konzervatív európai bortermelés számos kihívással néz szembe, amelyek közül a kontinensen jellemző borfogyasztás-csökkenést, és az újvilági borok jelentette konkurenciát emelte ki.