A gabonapiacon most viszonylagos csend honol, az információcserét pedig az is fékezi, hogy az erre a hétre az agrártárcánál tervezett találkozót lefújták. A kukoricatermést illetően a kereskedők is tele vannak bizonytalansággal; jelenleg egy elsődleges termésbecslés áll rendelkezésükre, ami 3,1 millió tonnáról szól – mondta a VG-nek Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára. Bár ez lehet akár 3,5 millió tonna is, de annál sokkal több nem. Mindenesetre, ha a nagyobb termésről szóló várakozás jönne be, az sem sokat segítene a helyzeten – tette hozzá. A kukorica belföldi felhasználása ugyanis egy normál évben négy- és ötmillió tonna közötti, és a Gabonaszövetség főtitkára nem is emlékszik olyan évre, amikor a hazai szükséglet ne termett volna meg. Igaz, hogy az ipari felhasználás jelentősen megnőtt: az etanolgyárak évi 2-2,5 millió tonna kukoricát vesznek fel. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosítanak, humán célokra pedig 200 ezer tonnára van szükség, ami már összesen 4-4,5 millió tonnát jelent, és akkor még nem is számoltunk az átmenő készlettel, a vetőmagként felhasznált mennyiséggel és a veszteséggel sem.
Az idei év nemcsak az extrém aszályos időjárás miatt különleges a gabona termékpályán, hanem abban is, hogy a hazai piac árai már elég régóta nem követik a világpiacot, igaz, ezt árnyalja a forint gyengülése. A világ jelentős gabonatőzsdéin, mint a párizsi Matifon, vagy a chicagói CME-n az elmúlt hónapokban komoly árkorrekciókat lehetett megfigyelni, itthon pedig „beragadt” a tonnánkénti 140 ezer forintos búzaárszint. A termelők szempontjából persze ez érthető, hiszen idén az átlagosnál alacsonyabb lett a búzatermés is, és
ha a nagyon jó hozamok idején megkapták a 130 ezer forintos tonnánkénti árat, akkor most nyilván nem akarják ennél olcsóbban eladni az árujukat.
Ez a világpiacihoz képest magas árszint most úgy áll fönn, hogy kukoricából havi 100 ezer tonna körüli mennyiség érkezik be az országba – zömében Ukrajnából –, ami olcsóbb, mint a hazai, de nem törte le igazán az árakat. Pótsa Zsófia szerint a piaci szereplők körében most még abból a szempontból is nagy a bizonytalanság, hogy lesz-e a belföldi felhasználáshoz elegendő import. Szerinte néhány hétnek még el kell telnie ahhoz, hogy egyértelmű trendet lehessen megfigyelni, merre indult el a gabonapiac. Közben a búza importja is elindult, igaz, a kukoricáénál kisebb mennyiségben.
A búzapiacon pedig az is nagy kérdés, hogy mi lesz a kivitellel. A búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozó exportbejelentési kötelezettség él, de valójában eddig nem korlátozta a kiszállítást. A szabályok szerint az exportszándék bejelentését követően 30 napig él az állam erővásárlási joga, ezzel azonban eddig nem élt. Most azonban ettől függetlenül csak „csordogál” az export, de ennek nem a bejelentési kötelezettség az oka, hanem az – ahogyan Pótsa Zsófia fogalmazott –, hogy „a világ legdrágább áruját nehéz eladni”.
Vagyis a magas magyar búza- és kukoricaárak tartják itthon az árut.
Pedig búzából lenne exportárualapunk. A termés idén 3,8-4,1 millió tonna közötti volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult, így a Gabonaszövetség számításai szerint egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség. Igaz ugyanakkor az is, hogy ez messze alatta marad a normál évekre jellemző mennyiségnek, amikor 2,7 millió tonna búzát exportálunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.