Ellenzék nélkül maradt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága

Három törvényjavaslatot tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló, Az agrártermékek eredetvédelméről szóló, illetve az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke a következő éveket meghatározónak nevezte, felróva az ellenzéknek, hogy egy képviselőjük sem nem jelent meg az ülésen. Az első két tárgyalt jogszabálytervezethez a bizottság nem is állított előadót a plenáris ülésre, míg a harmadik, érdemben utolsó napirendi pont tárgyalásakor érkezett meg a Mi Hazánk által delegált Dócs Dávid, aki az ülésen ugyan már nem tudott hozzászólni a tervezethez, de a kisebbségi vélemény előadójának jelentkezett.

Támogatta a bizottság A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslatot, amely keretjelleggel egységesítené az európai uniós és a nemzeti forrásból folyósított támogatások igénybevételének rendjét, a piacszabályozási intézkedésekben való részvételt, a támogatást igénylő, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit. 

Szélesedett a nemzeti hatáskör

Ez egy új törvény, amelyet célszerű volt elkészíteni, tekintettel arra, hogy ugyanebben a témában még a 2007–2013 uniós költségvetési időszakra, majd ezt követően a 2014–2020-as időszakra aktualizált 2007-es jogszabály készült, amelynek a rendelkezései nagyrészt elavultak az uniós és a hazai jogszabályi változások miatt – mondta a VG-nek Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára.  A törvényjavaslat leköveti a korábbi jogszabály struktúráját és egyben aktualizálja, figyelemmel az azóta bekövetkező változásokra.

Szempont volt, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a jogszabály tisztázza az alapfogalmakat, az intézményrendszert, az adatkezelés és a támogatási jogviszony alapvető feltételeit, és hogy csak a legszükségesebb rendelkezések legyenek a törvénybe foglalva. 

– tette hozzá.

A Magosz főtitkára szerint két fontos változás van a korábbi időszak szabályrendszeréhez képest. Egyrészt a korábbi első pillér (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap – EMGA) forrásait külön program nélkül folyósította a tagállam, míg a második pillér (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – EMVA) támogatásait a tagállami vidékfejlesztési program elkészítésével és EU általi elfogadtatása által tudta nyújtani a tagállam. Ez 2023-tól megváltozik, az első és a második pillér támogatásait egy egységes programon, a nemrég az EU által jóváhagyott KAP stratégiai terven keresztül tudja a kedvezményezetteknek eljuttatni a tagállam.

Fontos változás, hogy a 2021–2027 időszakra vonatkozóan (ami a Közös Agrárpolitika esetében 2023–2027 időszakot jelent) a korábbiaktól eltérően a szaktárcának lehetősége nyílik, hogy saját jogszabályokban rendelkezzen az agrártámogatások nyújtásának feltételeiről. 

Szintén hozzászólás nélkül ment át a bizottságon az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek indoklásában az agrártárca leírta, hogy az Európai Unió által elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések több mint háromezer agrártermék elnevezését védik, és ezeknek a termékeknek az eladási értéke átlagosan több mint kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.

Egyszerűsödnek az eljárások

A földügyi tárgyú törvényeket módosító javaslathoz kapcsolódóan egyedül egy – Gurmai Zita és Szabó Sándor MSZP-s képviselők által benyújtott – módosító javaslatról kellett döntenie a jelen lévő képviselőknek, akik nem támogatták azt. Mint Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára jelezte, azért nem javasolja a módosító támogatását, mert a törvényjavaslat – az MSZP-s képviselők meglátásával ellentétben – az osztatlan közös esetében sem akadályozza meg az öröklést, vagyis nem okoz szerzésképtelenséget, legfeljebb az illetékkedvezmény elvesztését.

Mint arról a VG korábban már írt, egy sor földügyi tárgyú törvény módosításáról szóló javaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek a kormány. Az egyes jogszabályok módosítását részben az aszályos időszakok hosszának növekedése, illetve egyes eljárásrendek egyszerűsítésével indokolta.

Több módosítás is szerepel például az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban. Ahogyan azt Cseh Tibor András, a Magosz részéről az Agroképnek írt cikkében kifejtette, jelenleg szűk három hónapnyi idő áll rendelkezésére annak, aki egy nagyobb termőföldön kívánja megszüntetni a közös tulajdont, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint 120 napra emelkedne úgy, hogy ezt a meghosszabbított határidőt már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni lehet majd. 

Szigorodnának a bekebelezés eddig is meglehetősen kötött szabályai, illetve

Az utóbbi az elhanyagolt területek vagy az elhunyt tulajdonosok földjeinek megszerzését teszi lehetővé azzal a feltétellel, hogy az elbirtokló a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátjaként, megszakítás nélkül a birtokában tartsa, és elbirtoklási pert indítson a tulajdonossal szemben. Míg azonban a jelenlegi szabályozás szerint az osztatlan közös tulajdonnál az sincs kizárva, hogy csak egy tulajdoni hányadra vonatkozzon az elbirtoklás – amihez még tulajdonostársnak sem kell lenni –, a folyamatban lévő törvényjavaslat alapján tulajdoni hányad nem lenne elbirtokolható. Az új szabályozás szerint azonban a teljes ingatlan elbirtoklására ettől függetlenül továbbra is lesz lehetőség.