késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nagyot nőtt az uniós biogazdálkodás, de messze a 25 százalék
Az Európai Bizottság nemrég tette közzé az uniós ökológiai gazdálkodással kapcsolatos új adatait, amelyek szerint a biogazdálkodás alatt álló uniós mezőgazdasági területek aránya több mint 50 százalékkal nőtt a 2012–2020 közötti időszakban, ami éves szinten 5,7 százalékos bővülés. Ezek alapján 2020-ban az EU mezőgazdasági területének 9,1 százalékát művelték biogazdálkodással. Mint emlékezetes, az EB ajánlása szerint ennek az aránynak 2030-ra el kellene érnie a 25 százalékot.
A most közzétett adatok szerint a biogazdákodással művelt területek arányában jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között, de általánosan igaz, hogy
az ökológiai gazdaságok nagyobbak, mint a hagyományosak, és fiatalabb gazdaságvezetők vezetik őket.
A termelés növekedésével együtt 2015 és 2020 között megduplázódott a biotermékek kiskereskedelmi forgalma az EU-ban.
Az unióban a legnagyobb ökológiai gazdálkodással foglalkozó négy állam Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország, amelyek 2012-ben a teljes ökológiailag művelt uniós terület 52, 2020-ban pedig 59 százalékát adták. Művelési ágak szerint az unióban az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek 42 százalékát tették ki az állandó gyepek, ezt követték 17 százalékkal a zöldtakarmányok, 16-tal a gabonafélék, míg a gyümölcs-, olajbogyó- és szőlőültetvények aránya 11 százalékot tett ki. A jelentős növekedés ellenére az ökológiai állattenyésztés az EU teljes állattenyésztésének még mindig csekély, ágazattól függően 1–7 százalékát teszi ki.
Az EB adatai szerint 2020-ban az uniós ökológiai gazdálkodás alatt álló földterületek 61,6 százaléka részesült specifikus ökológiai támogatásban
a közös agrárpolitika keretén belül, ami hektáronként átlagosan 144 eurót jelentett a brüsszeli kasszából, míg 79 eurót a nemzeti költségvetésekből.
Az uniós testület jelentése szerint
a biotermékek értékesítésének rohamos növekedése erős fogyasztói keresletbővülést jelez.
A bioértékesítés felfutása különösen erős volt a járvány idején, ami annak a következménye, hogy a fogyasztók jobban odafigyelnek az egészségügyi kérdésekre, több élelmiszert fogyasztottak otthon, illetve egyes hagyományos élelmiszerekből hiány lépett fel. A jelenlegi gazdasági fejlemények, például az élelmiszer-infláció azonban hatással vannak az uniós fogyasztók vásárlóerejére és a biotermékek iránti keresletre – jegyezte meg az EB jelentése.
A beszámoló szerint az ökológiai gazdálkodás azáltal, hogy jó minőségű, alacsony környezeti hatású élelmiszereket állít elő, alapvető szerepet játszik majd az EU fenntartható élelmiszer-rendszerének kialakításában. A 2021-ben elfogadott cselekvési terv tartalmazza azt a célt, hogy az EU mezőgazdasági területeinek legalább 25 százalékát ökológiai gazdálkodás alá vonják.
Magyarországon – a KSH 2021-es állapotokra vonatkozó adatok szerint – a valamivel több mint 5100, biogazdálkodással foglalkozó termelő közel 294 ezer hektárt művelt, ami a mezőgazdasági terület 5,8 százaléka.
A KSH összefoglalója szerint az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 61 százaléka volt rét és legelő, míg a biotermelésre átállított földek 31 százalékán, vagyis 91,3 ezer hektáron termeltek szántóföldi növényeket. Ezek az adatok azt mutatták, hogy a megelőző öt évben a szántóföldi növényekkel hasznosított területek aránya 6 százalékponttal csökkent, a réteké, legelőké viszont ugyanilyen arányban nőtt.
A hazai növénytermesztési struktúra az ökológiai gazdálkodásban is uralkodó iránynak számít: a szántóföldön a biogazdálkodás keretében is főleg gabonát és zöldtakarmányt termesztettek, ezek aránya 39, illetve 32 százalék volt, míg a terület 19 százalékát ipari növények foglalták el.
A józan észre épít az HonestFood koncepcióHa megnézzük, honnan kerülnek a boltok polcaira az élelmiszertermékek, azt látjuk, hogy azok jelentős része ipari körülmények között készül. |
A bioültetvények által elfoglalt terület 86 százaléka gyümölcsös, 14 százaléka pedig szőlő volt.
Az elmúlt tíz év során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe háromszorosára növekedett, a szőlőé pedig kétharmadával lett nagyobb. Így 2021-ben a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület 3,2 százaléka állt ökológiai művelés alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.