Fagykárok tizedelték a baracktermést

Az elmúlt évek eredményei is jól mutatják, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent az ültetvényekre, ezért elkerülhetetlen az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös körképéből.

A két szervezet kutatása megállapította, hogy az optimista elvárások ellenére az idén sem reménykedhetnek bőséges termésben a hazai őszibarack-termesztők. Az ültetvények súlyos fagykárt szenvedtek, az ország minden termesztőkörzetében érezhető hatásuk volt a tavaszi fagyoknak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a 100 százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) becslése szerint a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge-közepes terméssel számolhatnak a termelők. 

Hazánkban az idén mintegy 2466 hektárról takaríthatják be a termést a gazdálkodók. A legfontosabb termesztőkörzet Csongrád-Csanád vármegye, ahol az ültetvények felülete meghaladja az 1070 hektárt. Említésre méltó felület van még Bács-Kiskun vármegyében (317 hektár), továbbá Pest (366 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (136 hektár) vármegyékben zajlik a termesztés nagy része. Nektarint, az őszibarack egy változatát mintegy 113 hektáron termesztenek az országban. 

A fenti számok alapján jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett az őszibarack-termesztés hazánkban. Míg a hetvenes években az árutermelő őszibarack-ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibarack-termesztés az országban. Az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazatot.

A szakemberek szerint az őszibarack termesztése csak akkor lehet eredményes hazánkban, ha megfelelő fajtákkal és megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak a kertészek. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás nehézséget okoz a kertészeti ágazatban is, fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség.

A fajtahasználat igen változatos, a gyümölcshús színét tekintve megkülönböztetünk sárga és fehér húsú őszibarackot. Ez utóbbi lédúsabb, zamatosabb ízű és puhább, míg a sárga húsú barack jellemzően édesebb. A korai érésű fajták jellemzően maghoz kötöttek, a késői érésűek többsége magvaváló, vagyis a barack húsa könnyen elválik a magjától.

Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az úgynevezett lapos barack, amelynek gyümölcse lapított gömb, fehér húsú, ellenben mag körül piros, valamint magvaváló. A nektarin az őszibarack egyik változata, csupán kopaszsága különbözteti meg tőle. Szőrtelenségét egy domináns allél hiányának köszönheti.

Vásárláskor, ha frissen szeretnénk elfogyasztani a barackot, érdemes az illat alapján választani. Minél édesebb a gyümölcs illata, annál érettebb a barack. Az érett barack nemcsak ízletesebb, de vitaminokban, tápanyagokban is gazdagabb. Ne aggódjunk, ha kicsit keményebb gyümölcsöt vásároltunk, ugyanis az őszibarack utóérő, néhány nap után fogyasztásra érett állapotba kerül. A vásárlást követően hűtőben tároljuk, ahol egy hétig is eltartható.