Miközben a teljes baromfitermelés és -felvásárlás növekedett az elmúlt húsz évben, azon belül a pulykáé jelentősen visszaesett: a 2002-es 127,35 ezer tonnáról 2022-re 80,92 ezer tonnára – érzékeltette a pulykaágazat visszaszorulását Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a szakmai szervezet konferenciáján.
Ezzel a pulyka részesesdése a baromfivágásokból 27,11-ről 12,68 százalékra esett. Csökkent a pulykatartók száma és az általuk használt ólterület is: utóbb 2021-ben még 1,758 millió négyzetméter volt, az idén április adatok szerint pedig már csak 1,276 millió négyzetméter. Ezek után nem meglepő, hogy a felvásárolt pulyka mennyisége is lejtőn van, a 2021-es 6,528 millió az előrejelzések szerint
idén már csak 5,1 millió lesz. Ennél több, körülbelül 7-7,5 millió az itthon elállított éves pulykamennyiség, de jelentős az élőpulyka-export, főként a lengyelországi vágóhidakra.
A takarmányárak augusztus–szeptember környékétől kezdtek csökkenni a magyar piacon, de a felvásárlási árak esésének üteme intenzívebb volt annál, mint ami a tápárak mérséklődésének üteméből következne. Az elmúlt évben ugyanakkor gyakorlatilag lineárisan követték a termelői árak a takarmánydrágulást a belpiacon, sőt, az exportra kerülő pulykák esetében azt meg is haladták. A 2021-es 405–410 forintos kilónkénti élőpulykaárak 2022-ben 740 forintra emelkedtek, míg a külföldi vágóhidakra került pulykáknál ez az ár – a forint árfolyamától függően – megközelítette, sőt, elérte a 800 forintot is. Idén fordult a kocka: mostanra a takarmányárak csökkenése belföldön 610-620 forint körüli árakat eredményezett, míg az exportár 40-50 forinttal ezalatt maradt – számszerűsítette az elmondottakat. Az energiaárak is mérséklődtek, ami csupán azt jelenti, hogy a korábbi tízszeres helyett már „csak” háromszor drágábbak, mint az árrobbanás előtt, míg a munkabérköltséget folyamatosan emelniük kell. Ennek ellenére az utóbbi hetekben azt figyelték meg, hogy az export nem csökkent, sőt, enyhén emelkedésnek indult.
A baromfiágazaton belüli arányeltolódásokról Horváth elmondta: a brojler lett a világ népkonyhája, nincs „vallásos betegsége”, vagyis nem tiltott egyik vallás követői számára sem, a csirke rövid termelési ciklusú, így gyorsan pörög, míg a pulyka inkább prémium termék. Viszont utóbbi szintén rendkívül
perspektivikus táplálék lehet, nem csupán az alacsony koleszterintartalma és zsírszázaléka miatt, hanem azért is, mert 20 hét alatt eléri a születési súlyának 400-450-szereesét, ami kuriózum a haszonállatok között.
Ezen tulajdonságai ellenére a hazai fogyasztás az elmúlt húsz évben megfeleződött, most fejenként 3-3,5 kilogramm.
Drasztikusan csökkent a pulykavágások mennyiségeA baromfi- és a juhvágások száma emelkedett, sertésből és szarvasmarhából ugyanakkor az egy évvel korábbinál kevesebb került a vágóhidakra az idei első fél évben. |
A cél tehát a fogyasztás növelése, amit a marketingen és a termékfejlesztésen kívül a pulykatartás és a feldolgozás versenyképeségének növelésével lehetne elérni. Nagy hiányossága a pulykavágóhidaknak, hogy a darabolást még mindig nem tudják géppel jól megoldani, míg a csirkénél ez már működik. A konferencián az is kiderült, hogy a pulyka bizonyos tulajdonságokra – például a takarmányhasznosítási képességre – történő szelektálása jóval később kezdődött, mint a csirkénél, így ebben van lehetőség a javulásra, ami egyben az ágazat zöld elvásároknak való megfelelését is segíti.
Mivel a pulykahús nagy része szállodákban, éttermekben, illetve a közétkeztetésben fogy, a Covid rendkívül érzékenyen érintette az ágazatot, ahogyan természetesen a madárinfluenza is nagy károkat okozott. Most már mindenki odafigyel a járványvédelemre, ezt az óvatosságot pedig muszáj fenntartani – mondta előadásában Richard Hutchinson, az Aviagen Group marketing és értékesítési igazgatója. Amerikában, ahol a húsfogyasztás amúgy is nagyon magas, hálaadáskor 40 millió pulykát esznek meg egy nap alatt – ami a teljes idei magyar termelés nyolcszorosa – ezen felül pedig karácsonykor ugrik meg a pulykahús-fogyasztás, egyébként pedig feldolgozott formában fogyasztják, meglehetősen gyakran.
Ausztriában egyébként nagyon szigorú az állatjóléti szabályozás: a tartást például azzal korlátozzák, hogy egy négyzetméteren csak 40 kiló pulykát lehet előállítani, ami jóval kevesebb, mint például Németországban, ahol 52, illetve 58 kiló ez a határérték – ismertette az osztrák körülményeket Wolfgang Miko, Ausztria egyetlen pulykakeltetőjének tulajdonosa. „Ez olyan, mintha összekötött cipőfűzővel futnának maratont, esélytelenek vagyunk a hatékonysági versenyben” – fogalmazta meg.
A higiéniai, járványvédelmi szempontok miatt olyan részletekre is oda kell figyelnünk mint az alkalmazottak zuhanyzása – nekem például az is feladatom, hogy erre megtanítsam a dolgozókat
– mondta.
Az állatvédelmi szervezetek folyamatos nyomás alatt tartják a baromfiágazatot – ebből a pulykánál eddig talán kevesebb csapódott le, de a napos korban végzett csőrkurtításról komoly vita várható. Miko szerint, ha ezt betiltanák, az nem az állatjólét fejlődéséhez vezetne, ugyanis csőrkurtítás nélkül a pulykák nagyon ritka egyedsűrűség esetén is komoly sebeket ejtenek egymáson.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.