A 2035-ös uniós tilalom a tehergépjárművekre nem vonatkozik – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének pénteki konferenciáján. A szektor gyártóinak ugyanis a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó, nemrég megjelent rendeletnek kell megfelelniük. Eszerint a 2019–2020-as állapothoz képest 2030-ra 43, 2040-re pedig 90 százalékkal kell csökkennie az új járművek CO2-emissziójának.
Noha az Európai Parlament képviselői február 14-én megszavazták, hogy 2035-től szinte kizárólag karbonsemleges új kocsikat lehet forgalomba helyezni, mégis egyre több a kivétel.
Az olaszok nemzeti büszkesége, a Fiathoz tartozó Ferrari már korábban elérte, hogy azok a gyártók, amelyek évi 10 ezer darabnál kevesebb személy-, vagy 22 ezer darabszámot meg nem haladó kishaszonjárművet termelnek, további öt év mentességet kapjanak a tilalom alól – és ez nem minden, mert az amerikai Forbes magazin néhány napja arról írt, hogy nem a belsőégésű motorok 2035-ös kivezetéséről szóló végső szavazást megtorpedózó Németország az egyetlen, amely ellenzi az EU ezen törekvéseit, miután Olaszország, Lengyelország és Magyarország is kifejezte aggályait a tervezettel szemben.
A Reuters eközben tudni véli, hogy a jelentős autóiparral rendelkező Csehország 11 uniós állam képviseletét invitálta meg egy találkozóra, amelynek egyik témája a 2035-ös határidő lesz.
„Március 13-án, hétfőn tárgyalunk Strasbourgban a többi közlekedési miniszterrel, akiknek szintén fenntartásaik vannak az Euro 7-es norma bevezetésével kapcsolatban (Eszerint 2025. július elsejétől 2034 végéig a dízel- vagy benzines motor nem bocsájthat ki 600 milligramnál több nitrogén-oxidot az első 10 kilométeren, különben az autó megbukik az emissziós teszten és nem kap forgalmazási engedélyt). Ugyanakkor az Európai Unió azon törvényjavaslatáról is beszélni fogunk, amely a szén-dioxid-kibocsátás-mentes új gépjárművek 2035 utáni értékesítésére vonatkozik” – mondta Martin Kupka cseh közlekedésügyi miniszter.
A Reuters szerint a gyűlésre a csehek Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország Szlovákia és Szlovénia minisztereit várják, bár hivatalos visszaigazolást egyelőre még senkitől sem kaptak.
Csehország a németekhez hasonlóan a szintetikus üzemanyagok elterjedésében látja a megoldást, amellyel a jelenlegi gépkocsiállományt még hosszú ideig az utakon lehetne tartani. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, Németország nem akar megválni belsőégésű motorjaitól, sem ikonikus Porsche 911-esétől és inkább az e-üzemanyagok felé nyit. Chilében már van is egy üzeme a Porschénak, ahol nemcsak kocsikba, de hajókba és repülőkbe is előállítanak tesztjelleggel ilyen hajtóanyagokat.
A német cég itt azonban nem állna meg, hosszú távon 12 hasonló gyárat hozna létre, mintegy 50 milliárd dolláros befektetéssel. Amennyiben közülük mindegyik megkezdi a működését, évente körülbelül kétmillió tonna szén-dioxidot tudnak majd kivonni a légkörből.
Szintetikus üzemanyag: Megéri?A Klímapolitikai Intézet hosszabb cikket szentel a szintetikus üzemanyagoknak. Az írás például kitér arra is, hogy ugyan kevesebb szennyeződést tartalmaznak, és a bennük lévő kevesebb vegyület miatt tisztábban égethetők is el, de az előállításukhoz szükséges technológia miatt megkérdőjelezhető a gazdasági fenntarthatóságuk, ugyanis a szén-dioxid kivonásához, a vízbontáshoz és a kémiai folyamatokhoz több energiára van szükség, mint amennyit a végtermék magában foglal. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.