Megkedvelték a külföldiek a magyar kötvényeket

A kibocsátott állampapírok teljes mennyisége 27 757,9 milliárd forintról 28 782,2 milliárd forintra nőtt tavaly év elejétől november végéig, ez 3,7 százalékos növekedés. A tizenegy hónapos időszak alatt a havi tranzakciók összesített egyenlege 1600,9 milliárdos pluszt mutat, ez a növekmény 2017 hasonló időszakában még 1876,1 milliárd volt, 2016-ban a tavalyinál is alacsonyabban, 1497,9 milliárdon állt a mutató.

A vásárlási kedv visszaesése a hitelintézeteknél a leglátványosabb, a 377,9 milliárdos összesített havi tranzakciós egyenleg 796 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A pénzügyi vállalatok összesített tranzakciós egyenlege 621,1 milliárd volt november végén, éves összevetésben ez 745,7 milliárdos csökkenés.

A lakossági érdeklődés is egyre mérséklődik. A 11 havi egyenleg 2016-ban még 881,7, 2017-ben 725,8, tavaly pedig 597,7 milliárd forint volt. Két év alatt gyakorlatilag a kétharmadára esett vissza a növekedés üteme. Mindeközben a külföldi szereplők figyelmét felkeltette a magyar állampapírpiac. Míg 2016-ban a nettó eladások 900,1 milliárd forintot, 2017-ben pedig 495,8 milliárdot tettek ki, az egyenleg tavaly már 247,8 milliárdos pluszba fordult.

A lakossági érdeklődés azért esett vissza az elmúlt években, mert a hozamok látványosan csökkentek. Az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) tavaly ősszel közbe is kellett lépnie, és a fél-, valamint az egyéves állampapír hozamát 0,5-0,5 százalékponttal megemelte, és az inflációkövető kötvények prémiumát is növelték

– mondta a Világgazdaságnak Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakértő szerint a háztartási források alapvetően az ingatlanalapokba vándoroltak, sokan pedig ingatlanvásárlásra fordították a szabadon felhasználható pénzüket. A kötvényalapokból és a pénzpiaci alapokból is kifelé áramlott a pénz.

„A jövőben a fogyasztás növekedése ellenére sem csökkennek a háztartások megtakarításai, ezért az ÁKK hozampolitikája befolyásolhatja leginkább az állomány alakulását, bár a kincstárjegyhez képest mért több mint 2 százalékos lakossági prémium várhatóan nem emelkedik tovább” – tette hozzá a befektetési igazgató. A bankok kevesebb állampapírt vásárolnak, ez részben azzal van összefüggésben, hogy a korábbi jegybanki programokban aktívan növelték az állományukat.

A hazai bankszektor és a lakosság is telített állampapírral, így a külföldi szereplők az aukciókon magasabb hozamszinteket érhetnek el. Ez magyarázza azt, hogy az elmúlt években eladókból vevőkké váltak

– mondta Szalma Csaba.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható