Nagyon kevés lába van a hazai növekedésnek, egyedül a fogyasztás húzza a magyar gazdaságot – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, akivel a kedden érkező második negyedéves, részletes GDP-adatok előtt beszélgettünk. Július végén közölte a Központi Statisztikai Hivatal az április és június közötti időszakról készült jelentését, eszerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság kibocsátása, éves bázison pedig 1,3 százalékkal emelkedett. Mindkét adat olyannyira elmaradt az elemzői és kormányzati várakozásoktól , hogy kérdésessé vált, hogy elérhető-e az idei évre kitűzött 2,5 százalékos gazdasági növekedés.
Regős szerint megalapozott volt az a várakozás, hogy a növekedés magasabb lesz, hiszen a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje is erőteljesen bővül, ehhez képest érkezett a negatív meglepetés. Azt azonban hangsúlyozta, nem minden a magyar gazdaságról szól, Magyarország nem egy kis sziget, amely ellen tudna állni külső kihívásoknak. Németországban a statisztikai hivatal hónapról hónapra közli az ipari termelési adatokat, és rendre alacsony autóeladásokról ad számot, ez pedig a magyar autógyártásra is hatással van.
Regős szerint az iparra épülő gazdaságok ma rosszabb helyzetben vannak, mint a 2008-as válságot követően, amikor leginkább a dél-európai országok szenvedtek, most pedig láthatón viszonylag jól átvészelik ezt az időszakot.
Az elemző szerint kérdéses, hogy megoldódnak-e Németország gondjai. Az olcsó orosz nyersanyagokról való leválás és az atomerőművek lekapcsolása miatt komoly versenyhátrányt szenvednek el a német cégek. De innovációban és az infrastrukturális fejlesztések terén is lemaradtak.
Meg kell úgy tanulnunk növekedni, hogy a németek kevésbé
– vélekedett az elemző, aki szerint jó esetben nem csökken a német gazdaság kibocsátása, hanem másfél százalékos lesz, bár az se túl erős.
Regős Gábor arról is beszélt, hogy idén még két kamatcsökkentés jöhet a Magyar Nemzeti Banktól, kedvező esetben pedig három. Azonban hiába a monetáris lazítás, még jövő év végén is 5 százalék fölött lehet a hazai alapkamat. Ezzel együtt úgy véli, hogy nem a magas kamatszint felelős a gyenge beruházási aktivitásért, sokkal inkább a gazdaságban jelentkező bizonytalanság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.